Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők kedden hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az oroszországi brjanszki régióra, de a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást. Sajtóértesülések szerint Joe Biden múlt hét végén adott engedélyt arra, hogy az ukrán haderő oroszországi területek ellen is bevethesse az ATACMS-rakétákat.

Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban elmondta: gyakorlatilag ugyanaz a folyamat játszódik le most is, mint az elmúlt években más, szintén a Nyugatról Ukrajnába szállított fegyverek esetében. Emlékeztetett, hogy ATACMS ballisztikus rakéták átadása valójában már tavaly megtörtént. A nagy precizitású, nagyobb hatótávolságú fegyverek közül első körben Ukrajna 2023-ban a 165 kilométeres hatótávolságú verziót kapta meg, amit tavaly októberben vetettek be először egy krími célponttal szemben.

Idén tavasszal pedig megkapta az ukrán hadsereg az ATACMS-rakéta nagyobb, 300 kilométeres hatótávolságú változatát, de akkor még kizárólag a nemzetközileg elismert, orosz megszállás alatt lévő ukrajnai területeken használhatták. A biztonságpolitikai szakértő szerint már ekkor előre lehetett vetíteni a háború dinamikájából kiindulva, hogy Kijev előbb-utóbb megkapja az amerikai kormánytól az engedélyt ezeknek a ballisztikus rakétáknak az oroszországi területeken való bevetésére is, hiszen úgyis az ukrán erők rendelkezésére állnak.

Bendarzsevszkij Anton szerint csak idő kérdése volt az amerikai engedély megadása. Mint fogalmazott,

az elmúlt években a legtöbb esetben ugyanazt a játékot játszották a felek a fegyverszállításokkal kapcsolatban.

Egy minta alapján előbb a sajtóban lebegtették, hogy megkapja Ukrajna a szükséges fegyvereket, amit kezdetben a döntéshozók tagadtak, de közben folyamatosan figyelték az oroszok reakcióit. Az ukrán elnök erre tovább kérlelte a Nyugatot, hogy segítse a hadseregüket fegyverekkel, ami aztán sok-sok egyeztetés után több esetben is célt ért. A szakértő úgy véli, ugyanez a folyamat játszódott le most is, a héten pedig már csapásokat is mértek az ukránok ATACMS-rakétákkal oroszországi célpontokra.

Felidézte, hogy már júliusban felmerült ennek a lehetősége, ezért a fronton most zajló események egyáltalán nem váratlanok, bőven voltak előzményei. Nagyjából ugyanezeket a köröket futották le a felek az F–16-os vadászgépek átadásánál is, amikor szintén hónapokon át folyt a diskurzus magáról a folyamatról, illetve annak megvalósulásáról. Bendarzsevszkij Anton hozzátette: az oroszok reakcióiban sem tapasztalhatók nagy különbségek, szinte valamennyi esetben fenyegetőzéssel válaszoltak, mint ahogy most is. Az orosz vezetés már az F–16-osok bevetésénél is azt hangoztatta, átlépi a vörös vonalat a Nyugat, mégsem történt eszkaláció, mert akkor orosz célpontokat nem támadtak meg az ukránok a kapott vadászgépekkel.

Bekavar az amerikai kormányzatváltás

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte: a mostani helyzet annyiban mégis különbözik a korábbiaktól, hogy az amerikai politikai életben jelenleg egy átmeneti időszak van, hiszen előkészítik a kormányváltást. Úgy véli, az elmúlt időszakban „meggyengült az elnöki adminisztráció”, mert Joe Biden alig van jelen a nyilvánosságban, amióta kiderült, hogy nem indul újra az elnökségért. „Nem tudjuk, hogy ténylegesen kié a kontroll a Fehér Házban” – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Figyelmeztetett, hogy egyáltalán nem szabad félvállról venni az időzítést. Úgy véli, az eddigi trendeket követve egy olyan időpontban történt „egy eszkalációs lépés, amikor gyenge az amerikai hatalom”. Azt gondolja,

az átmeneti amerikai helyzet lehetőséget ad Moszkvának arra, hogy olyan eszkalációs vagy más válaszlépéseket tegyen meg, melyeket máskor nem vállalna be.

Mivel Donald Trump és új kormánya csak január 20-án lép a hivatalába, Bendarzsevszkij Anton szerint az átmenti időszakban nem kizárt, hogy bátrabban vagy keményebben is felléphetnek az oroszok. Mint mondta, más időpontban vélhetően tartanának valamilyen komolyabb amerikai reakciótól vagy retorziótól, „most azonban jól láthatóan nem tartanak ettől”, mert talán azt gondolják, nincs erős vezető a Fehér Házban, vagyis „gyengének látják az Egyesült Államokat mint hatalmat”.

„A jelenlegi helyzetben ebben van a legnagyobb rizikó.

Az amerikai hatalom ugyanis gyenge, miközben Vlagyimir Putyin felbátorodott, Moszkva számára pedig adott egy potenciális ürügy, hogy ezt a mozgásteret kihasználja”

– fejtegette a szakértő.

Az orosz elnök közben jóváhagyta a nukleáris doktrína módosítását, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Védelmi Tanács szerdai ülése után adott helyzetértékelésében úgy fogalmazott, „soha nem volt még olyan nagy az eszkaláció, illetve a háború kiterjedésének a veszélye, mint most”. Bendarzsevszkij Anton abban egyetért a magyar kormányfővel, hogy „a helyzet veszélyes”. Hangsúlyozta: Oroszország indította el 2022-ben a teljes körű agressziót Ukrajnával szemben, és eddig úgy tűnt, az Egyesült Államok a világ legerősebb hatalmaként ellenfele tud lenni az oroszoknak, és megpróbál segíteni az ukránoknak abban, hogy megakadályozzák az orosz terjeszkedést.

A szakértő szerint azonban az elmúlt néhány hónapban „többé-kevésbé sikeresek voltak az orosz hadműveletek a fronton”, ami megerősítette Vlagyimir Putyin pozícióját, aki jelenleg a „nemzetközi színtéren is felbátorodottnak érezheti magát”. Hozzátette: érezhető egy eszkalációs folyamat, miközben kialakult „egy erő vs. gyengeség helyzet, ami veszélyes szituációt teremtett”. Úgy véli, nem valószínű, hogy január végéig kedvezőbb fordulat következik be, addig pedig marad a mostani állapot, amely olyan, mintha „nem lenne egy olyan felsőfokú hatalom, amely szembe tudna szállni Oroszországgal vagy legalább korlátozni tudná a törekvéseit”.