Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
HIMARS, rakéta sorozatvető. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton PetrusForrás: Getty Images

Ukrajna bevetette az amerikai rakétákat - állítják az oroszok

Hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az ukrán fegyveres erők az elmúlt éjjel az oroszországi brjanszki régióra, a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

„Ma éjjel (moszkvai idő szerint) 3 óra 25 perckor az ellenség hat ballisztikus rakétával mért csapást egy létesítményre Brjanszk megyében. A megerősített adatok szerint amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat használtak” – állt a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.

A minisztérium szerint Sz-400-as és a Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az éjszaka folyamán a régió ellen irányuló dróntámadást hárítottak el, és 12 pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek.

A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt állította, hogy az Egyesült Államok adott ilyen engedélyt Ukrajnának, és hogy titokban néhány európai ország is követte a példáját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×