Infostart.hu
eur:
380.9
usd:
321.95
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
HIMARS, rakéta sorozatvető. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton PetrusForrás: Getty Images

Ukrajna bevetette az amerikai rakétákat - állítják az oroszok

Hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az ukrán fegyveres erők az elmúlt éjjel az oroszországi brjanszki régióra, a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

„Ma éjjel (moszkvai idő szerint) 3 óra 25 perckor az ellenség hat ballisztikus rakétával mért csapást egy létesítményre Brjanszk megyében. A megerősített adatok szerint amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat használtak” – állt a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.

A minisztérium szerint Sz-400-as és a Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az éjszaka folyamán a régió ellen irányuló dróntámadást hárítottak el, és 12 pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek.

A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt állította, hogy az Egyesült Államok adott ilyen engedélyt Ukrajnának, és hogy titokban néhány európai ország is követte a példáját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Évek óta egyre magasabb összeget emészt fel a költségvetés kamatkiadása, 2025-ben azonban még a tervezett összeget is mintegy 300 milliárd forinttal sikerült túllépni, így több mint 4000 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. A lakossági állampapírok után fizetendő kamat a következő években csökkenhet, ezzel párhuzamosan azonban az intézményi papírok átárazódása folytatódik, ami egyre inkább megterheli a költségvetést. Pedig a következő években főleg a kamatkiadások csökkenése tudna érdemi javulást okozni a hiánypályában, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a választásokat követő gazdasági kilátások szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×