Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
ATACMS rakéta.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nem lesz a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.

Lapértesülések szerint Joe Biden leköszönő amerikai elnök a múlt hét végén az észak-koreai csapatok kurszki régióban való megjelenése miatt jóváhagyta, hogy az ukrán haderő oroszországi területekre is csapásokat mérhessen az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákkal. Az amerikai elnök engedélyével az ukrán hadsereg felhasználhatja az USA által rendelkezésére bocsátott, mintegy 190 mérföld hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen. Magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők az újságírók megkeresésére megerősítették: Joe Biden több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz–ukrán konfliktusba.

Az amerikai kormány hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Joe Biden hozzájárult volna az amerikai rakéták felhasználásához Oroszország területén. A Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója úgy fogalmazott, a konfliktus fejleményeihez igazítva teszik meg a szükséges lépéseket, „ide értve azt is, hogy az elmúlt napokban és hetekben jelentős orosz eszkaláció történt egy harmadik ország erőinek bevetésével”. Jon Finer közölte: „világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk”, további részleteket azonban nem árult el műveleti okokból.

Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta, „katonai szaknyelven szólva hadműveleti, harcászati ballisztikus rakéták bevetésére kaptak engedélyt” az ukrán fegyverek erők az Egyesült Államoktól. Hozzátette: az ATACMS szuperszonikus ballisztikus rakéta, amely csaknem 4000 km/órás sebességgel halad.

A legnagyobb lőtávolságú változatának hatótávolsága elérheti akár a 300 kilométert is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense megjegyezte: az Egyesült Államok eddig legfeljebb három-négy tucatot szállított ebből a fegyvertípusból Ukrajnának. Úgy véli, ez a mennyiség „nem lesz elég arra, hogy érdemi változást érjen el a háború menetében”. Mint fogalmazott, „egy-két kellemetlenséget okozhatnak” ezek a ballisztikus rakéták az oroszoknak, hiszen például lőszerraktárakat, üzemanyag-tárolókat, ellenséges rakétaindító vagy tüzérségi állásokat is fel lehet velük robbantani, de érdemi hatást nem gyakorolnak.

Kaiser Ferenc szerint ezt pontosan tudják az oroszok is. Bár Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Joe Biden bejelentése után szinte azonnal belengette a harmadik világháború kitörésének lehetőségét, a szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta, az amerikaiak nem akarják, hogy eszkalálódjon a helyzet, ezért vélhetően

„csak nagyon komoly megkötésekkel” kaphatnak engedélyt az ukrán erők oroszországi területek megtámadására.

Az egyetemi docens hozzátette: már észak-koreai nehéz önjáró lövegeket is levideóztak, lefényképeztek Oroszországban, ahogy vonaton tartanak nyugat felé. Mint fogalmazott, azért az erősen valószínű, hogy az észak-koreai tüzérség nem Moszkva környékén hajt majd végre lőgyakorlatot.

„Oroszország az 5800 atomtöltetére támaszkodva nagyon durván kettős mércét alkalmaz. Akik segítenek nekik, azok a világ legbékésebb országai, így például Irán, Észak-Korea, Kína vagy Fehéroroszország, csak a legnagyobbakat említve. Ellenben mindazokat az országokat, amelyek az ukránokat segítik vagy támogatják, azzal vádolják, hogy a harmadik világháborút akarják előremozdítani” – fejtegette a szakértő.

Egy ATACMS-rakéta 2-2,5 millió dollárba kerül, ezért alaposan meg kell fontolni, hogy hová lövik ki, ráadásul a pontos találathoz amerikai műholdas támogatás kell, márpedig Kaiser Ferenc hangsúlyozta, hogy a civil célpontok támadását nem engedélyezte az Egyesült Államok, illetve a nyugati közösség sem nézné jó szemmel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×