Kína hétfőn katonai csapatokat küldött a Tajvan körüli területekre, ahol hadgyakorlatot kezdett szigorú figyelmeztetésként a tajvani függetlenséget támogató szeparatistáknak. A kínai hadsereg keleti hadszínterének parancsnoksága közölte: a Joint Sword–2024B elnevezésű gyakorlat a Tajvani-szorosban és a szigettől északra, délre és keletre fekvő területeken zajlik. „Ez egy legitim és szükséges művelet az állami szuverenitás és a nemzeti egység védelmére” – indokolta a lépést a kínai hadsereg.

Az akcióval kapcsolatban Csiki Varga Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy az elmúlt években megszokott katonai manőverek egy újabb lépését tették meg a kínaiak. A mostani hadgyakorlattal arra válaszolt Peking, hogy néhány nappal ezelőtt a tajvani elnök, Laj Csing-tö a nemzeti ünnep (Tajvanon a kínai császárság végét jelentő 1911-es felkelés kitörésének évfordulója, október 10. nemzeti emléknap) alkalmából tartott beszédében kijelentette: kész ellenállni az annexiónak és a tajvani szuverenitás megsértésének, valamint azt is hangsúlyozta, hogy nem fognak közeledni azokhoz a helyi erőkhöz, amelyek visszacsatolnák Kínához a szigetet. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, hogy Kína saját területének tekinti Tajvant, és a mostani katonai művelettel egyértelmű jelzést ad arra, hogy nem ért egyet a tajvani államfő kijelentéseivel.

Tajvan szintén a „szokásos forgatókönyv szerint reagált” Peking lépésére. Csiki Varga Tamás szerint a tajvani vezetés kerüli a függetlenség kimondását és kinyilvánítását, de a szándékok egyértelműen „a mozgásteret növelő irányba mutatnak”. Az első reakciójuk a tajvani védelmi erők magasabb készenlétbe helyezése volt, illetve nyilvános fórumokon tiltakoztak a kínai akció ellen.

A kínaiak nagyságrendileg 30-35 hadihajót és 120 repülőgépet vetettek be eddig a hadgyakorlat keretében, melyekkel körbevették, illetve körbejárták az egész szigetet. A szakértő hozzátette:

ha az lenne a kimondott cél, hogy blokád alá vonják Tajvant, akkor nagyjából ugyanezt a menetet követnék.

Kína szakadár tartományaként tekint az 1949 (a kínai kommunisták polgárháborús győzelme) óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra, és Peking soha nem zárta ki, hogy adott esetben akár katonai erővel is megvalósíthatja az újraegyesítést. Állandósult a konfliktus a két fél között, ami a szakértő megfogalmazása szerint „ciklikusan kicsit élesebbé válik attól függően, hogy Kína, Tajvan vagy az Egyesült Államok éppen milyen diplomáciai, politikai manővereket kezdeményez”.

Csiki Varga Tamás felidézte, hogy a kilencvenes évek második felében fokozódott a feszültség a térségben, amikor Kína azzal jelezte igényét a sziget felett való ellenőrzésre, hogy ballisztikus rakétákat lőtt át Tajvan felett. Azóta tulajdonképpen gyakorlattá vált, hogy az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozó csapásmérő csoportokat vezényel a Tajvani-szoroshoz.

Ezzel időről időre azt akarja jelezni az Egyesült Államok Kínának, hogy a terület nem a távol-keleti országé, hanem nemzetközi vizekről van szó.

Emlékeztetett, hogy az utóbbi időben a tajvani belpolitikában is dinamikus változások történtek, és jelenleg egy olyan kormányzat van hatalmon, amely a szuverén autonómiához közelebb álló álláspontot képvisel.

A NATO-országok nukleáris gyakorlatokat végeznek

Mindeközben a NATO szintén a napokban tartja éves nukleáris hadgyakorlatát, a Steadfast Noon elnevezésű műveletet, amely főként az Egyesült Királyság területén, az Északi-tenger térségében, Belgiumban, Hollandiában, valamint Dániában zajlik. A gyakorlat célja, hogy demonstrálják Oroszországnak, hogy az Egyesült Államok és a szövetséges országok még a nukleáris doktrína közelgő módosítása ellenére is készen állnak egy korlátozott nukleáris háborúra Európában. Csiki Varga Tamás megjegyezte: minden évben megtartják ezt a gyakorlatot, mellyel az jelzik a szövetséges államok, hogy „hiteles és működőképes az elrettentés.”

A szakértő kiemelte: ilyen hadgyakorlatok során nem hordoznak éles nukleáris fegyvereket a bevetett repülőgépek, senkire sem jelentenek katonai fenyegetést az akciók, csak azt modellezik a résztvevők, hogy milyen hordozóeszközöket, vadászbombázókat, elektronikai, felderítő, elhárítógépeket vagy légi utántöltő repülőgépeket vetnének be éles helyzetben. Moszkva a korábbi évek ugyanilyen műveleteihez hasonlóan ezúttal is tiltakozott a NATO-hadgyakorlat ellen, és Fehéroroszországgal közösen szokott ugyanilyen akciókat szervezni, legutóbb nyáron volt erre példa.

Szerdán 18 óra után Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, aki egyebek mellett a kínai hadsereg újabb hadgyakorlatáról is beszél majd.

(A nyitóképen: tajvani fegyveres katonai járművek járőröznek a fővárosi Songshan repülőtér előtt, miután Kína bejelentette a Joint Sword–2024B hadgyakorlatot 2024. október 14-én.)