Egyiptom nem nagy befogadóközpontokkal és táborokkal kezelte a menekültválságot az elmúlt években, hanem ezeket a csoportokat ráengedte a társadalomra, mondta az InfoRádiónak a Migrációkutató Intézet igazgatója. Hozzátette: azt láttuk az elmúlt években, hogy Egyiptom egy óriási átjáróház, ahová a különféle fegyveres konfliktusok és autoroiter rezsimek elől menekülők folyamatosan érkeztek.
A térség instabilitásának következtében a számok radikálisan nőttek. 2015-16 kapcsán azt mondták, hogy nagyjából ötmillió külföldi és menekült van Egyiptomban. Most az derült ki, hogy hivatalosan is legalább 9,5 millió, de nem hivatalosan tízmillió fölé nőttek ezek a számok, és ez egész egyszerűen fenntarthatatlan lett Egyiptom számára.
A szudáni polgárháború kitörése óta pedig több százezerrel nőtt ez a szám, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki arról is beszélt, hogy miért nem akarja Egyiptom a gázai övezetből menekülőket beengedni. Két nagyon fontos szempont van, egyrészt Egyiptom nem szeretne több ezer terroristát menekültek közé vegyülve a Sínai-félszigeten, a másik pedig, hogy egész egyszerűen Egyiptom megtelt.
Ez a hozzáállás, hogy mi elég nagyok vagyunk, mi vagyunk az arab világ szíve, az egyik legősibb civilizáció, mi majd megbirkózunk ezzel a hullámmal, ez markánsan kezd megváltozni. A gazdasági nehézségek miatt a saját 100 millió fő feletti népességét is alig tudja eltartani, mondta Marsai Viktor.
Egyiptom egy kapuőr állam, tehát 2016 óta gyakorlatilag senkit nem enged tovább Európa fele, a tengeri határok szisztematikusan le vannak zárva. Tehát a migrációs együttműködés az nagyon jó Egyiptommal. Amin változtatnunk kell, az egyértelműen ennek a keretei és méretei. A néhányszáz millió eurós támogatások ekkora tömegek ellátására már nem lesznek elegendőek. Én azt gondolom, hogy az EU-nak jobban bele kell nyúlni a pénztárcájába. Már csak azért is, mert például Törökország 2016 óta majdnem 10 milliárd eurós támogatást kapott, illetve kap - tette hozzá a Migrációkutató Intézet igazgatója.