Infostart.hu
eur:
363
usd:
323.61
bux:
147370.82
2026. november 5. csütörtök Imre
A szerb belügyminisztérium által közreadott képen Bratislav Gasic szerb belügyminiszter (k) beszél a rendőrökhöz a szerb-magyar határ közelében 2023. október 28-án, egy nappal azután, hogy lövöldözés tört ki migránsbandák között Horgos külterületén. A lövöldözésben három ember életét vesztette, egy megsebesült.
Nyitókép: -

Marsai Viktor: afgán embercsempészbandák harcolnak a magyar határnál, és van ennél nagyobb veszély is

Konkurenciaharc dúl az embercsempész-szervezetek között a déli határon, a tálibok megpróbálnak egyeduralkodók lenni e téren - mondta az InfoRádiónak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Napvilágot látott egy jelentés, amelyből kiderült, a tálibok megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a nyugat-balkáni útvonalat, de nem csak azt: gyakorlatilag az Afganisztántól Nyugat-Európáig terjedő útvonalat kontrollálni akarják, hogy szabadon működhessenek az illegális embercsempész-hálózatok.

"Itt nemcsak az a kérdés, hogy a szerb–bosnyák, bosnyák–horvát, szerb–magyar határon sikerül-e átjuttatni az embereket, hanem teljes útvonalra szóló csomagokat árulnak az útra kelőknek. Már az elmúlt években is látszott, hogy fokozódik a konkurenciaharc a különféle, elsősorban etnikai alapon formálódó bűnszervezetek között Szerbia területén, és az is látszott, hogy ezek a látható összecsapások a területharc eredményei" – részletezte az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Mint hozzátette, a korábbi török és szír csoportokat egyre inkább kiszorítják az afgánok, terrorszervezeteik bevételeit pedig például a virágzó embercsempész-tevékenységekből fedezik, ami "milliárdos üzlet éves szinten". A két domináns afgán "brigád" elmondása szerint a "313-asok" és a "40 059-esek", ezek mostanra már egymással is küzdenek a területek ellenőrzéséért; a napvilágot látott titkosszolgálati jelentés szerint viszont a tálibok arra szeretnék rávenni a két szervezetet, hogy működjenek együtt egymással, illetve a tálibokkal.

"Mostanra heti rendszerességűvé váltak azok az összecsapások, amelyekben embercsempészek és migránsok halnak meg, ami nem tesz jót az üzletnek. Nem egy jó ajánlólevél, hogy a szerb hatóságok hetente kivonulnak, márpedig nagyon fontos, hogy milyen imiddzsel tudják szervezni a csoportok az átkeléseket" – mutatott rá Marsai Viktor.

Jelenleg a jellemző cél a pénzkereset a csempészeten keresztül, de már arról is vannak hírszerzői információk, hogy

két magas rangú tálib vezető próbált az EU területére bejutni, őket a francia titkosszolgálat segítségével sikerült megállítani, merthogy ők francia és amerikai katonákat öltek meg Afganisztánban.

"Az Iszlám Államhoz, illetve az al-Shabaabhoz köthető személyeket tartóztattak fel a magyar határon. Egész egyszerűen, amikor óriási tömegben érkeznek emberek, nagyon nehéz kiszűrni közülük azt, hogy ki kötődik közülük szélsőséges szervezetekhez. Azt se felejtsük el, hogy ha ezek az emberek nem is kötődnek bizonyos ideológiákhoz vagy csoportokhoz, olyan háborús övezetekből érkeznek, ahol maguk is fegyverviselt emberek voltak akár kényszerből, akár üzleti alapon csatlakozhattak szervezetekhez, és ezzel a tudással érkeztek Európába. Az online vagy a mecsetekben történő radikalizáció mértéke viszont szemmel látható mértékű" – mondta a migrációkutató.

A tálibok nyugat-balkáni terjeszkedésének szerinte az lesz a következő lépése, hogy a már működő, nyugat-európai szervezetekkel próbálják felvenni a kapcsolatot, így teremtve lehetőséget fegyverek vagy kábítószer beáramlására, ami Marsai Viktor szerint "beláthatatlan következményekkel járna Európában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Magához tért a dollár, megtorpant a forint lendülete

Magához tért a dollár, megtorpant a forint lendülete

A demokraták félidős választási tarolása után szerdán gyengült a dollár, a forint pedig másfél havi csúcsra erősödött az euróval szemben – itthon ráadásul a vártnál jobb, 8,2 százalékos éves ipari bővülés is támogatta a hangulatot. Csütörtökön azonban megfordult a kép: a dollár elkezdte ledolgozni veszteségei egy részét, a forint pedig a délelőtti kereskedésben fokozatosan csúszott vissza a reggeli szintekről. A nap fő eseménye a Bank of England kamatdöntése lesz, amelyen 2023 augusztusa óta először emelkedhet a brit alapkamat. Dél körül 363,1 forintnál jár az euró, a dollárt pedig 323,3 forintért jegyzik – a reggeli 362,2-es, illetve 321,6-os szintekhez képest is gyengébb árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×