Ursula Von der Leyen a nemzetközi embercsempészet elleni konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a bizottság nemrégiben munkaközvetítő rendszer kidolgozását javasolta, és "tehetségpartnerségeket" hoz létre Tunéziával, Marokkóval, Egyiptommal, Bangladessel és Pakisztánnal.

"Azt szeretnénk, ha az emberek utazhatnának, hogy megvalósítsák álmaikat. De

ezt a mobilitást a törvényeknek kell irányítaniuk, nem pedig az embercsempészeknek"

- hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, nagyon fontos globális szövetség létrehozása az embercsempészet ellen, a válságkezelés önmagában nem elég. Véleménye szerint, olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszorítja a csempészeket és megakadályozza, hogy emberek meghaljanak. Emlékeztetett, hogy az EU operatív partnerségeket hozott létre a nyugat-balkáni országokkal, továbbá Marokkóval és Tunéziával, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés körét szélesíteni kell.

"A szövetségnek nem csak földrajzi értelemben kell globálisnak lennie, hanem hatókörét tekintve is. A megelőzésre, a válaszlépésekre kell koncentrálni, és arra, hogy a veszélyes csempész útvonalak helyett a bevándorlók inkább a legális lehetőségeket válasszák" - jelentette ki.

A bizottság elnöke rámutatott: fel kell lépni az embercsempész-hálózatok legkisebb láncszemével szemben is.

"Üzleti modelljük nagyon gyakran szerteágazó, és a hálózatok fele kábítószer-, lőfegyver- és emberkereskedelemben is részt vesz.

Nemcsak az emberi szenvedést használják ki, hanem szélesebb körű biztonsági fenyegetést is jelentenek" - tette hozzá.

Von der Leyen szerint, az embercsempészet elleni küzdelem első lépése a megelőzés: meg kell erősíteni a határigazgatással és a hírszerzési információk megosztásával kapcsolatos együttműködést, továbbá hangsúlyt kell fektetni a tájékoztató kampányokra, és azon bűnszervezetek felszámolására, amelyek az interneten hirdetik tevékenységeiket. Emellett, a bizottság elnöke utalt arra is, hogy megfelelő büntetőjogi szabályokat kell létrehozni az embercsempészet szankcionálásra.

"Az EU frissíteni fogja az embercsempészet bűncselekményének meghatározását, szigorítja a büntetőintézkedéseket és kiterjeszti joghatóságát.

Ezzel párhuzamosan erősítjük az illegális migránsok visszatérítésével kapcsolatos együttműködést a származási országokkal" - jelentette ki.

A bizottság elnöke bejelentette azt is, hogy a keddi konferencia nyomán szakértői csoportok fognak megalakulni, amelyek a megelőzésre, a bűnüldözésre, a legális migrációs lehetőségek megerősítésére, valamint a visszatérítések hatékonyabbá tételére fognak összpontosítani. "Egy év múlva ismét összejövünk, és megvizsgáljuk az eredményeket" - tette hozzá Ursula von der Leyen.

Szijjártó Péter: nem szabadna Európába indulásra biztatni az embereket

Elfogadhatatlan az az új helyzet, hogy egyes migránsok és embercsempészek többször is éles, automata fegyverrel lőttek az utóbbi időben nem csak egymásra, hanem magyar határőrökre is - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Genfben. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közgyűlésén mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy hazánk első kézből, s jól ismeri az illegális bevándorlás jelenségét, miután az Európai Unió külső határán fekszik, a napjainkban legforgalmasabb nyugat-balkáni migrációs útvonalon.

Aláhúzta: a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy a migráció veszélyt jelent a tranzit- és a célállamok számára, az érkezők rendre megsértik a határokat és megtagadják az együttműködést a hatóságokkal, ami teljességgel elfogadhatatlan. Leszögezte, hogy a nemzetközi jog előírásait mindenkinek tiszteletben kell tartania, márpedig világosan meg van határozva ezekben a szabályokban, hogy ki számít menekültnek és ki nem.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a migrációs helyzet folyamatosan romlik, a déli határon tavaly 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak, idén pedig csaknem 200 ezret. Ráadásul - figyelmeztetett - súlyos szintlépés, hogy egyes migránsok és embercsempészek felfegyverkeztek, s több alkalommal is éles, automata fegyverekkel lőttek a határőrökre és a rendőrökre. Kiemelte: ez elfogadhatatlan, az ilyen tett nem emberi jog, hanem egyértelmű bűncselekmény, ekként is kell fellépni ellene.

A miniszter aláhúzta, hogy

nem szabadna arra bátorítani az embereket, hogy az életük kockáztatásával útnak induljanak Európa felé,

le kell rombolni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, illetve az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére kellene összpontosítani.

Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy minél több fegyveres konfliktust kell a békés rendezés irányába terelni, továbbá elő kell mozdítani a szegényebb térségek gazdasági fejlődését, beruházásokat kell oda vinni, s a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele is rendkívül fontos ebben a tekintetben is.

Magyarország mindebből kiveszi a részét: küzd a kötelező letelepítési kvóták ellen, 200 millió dollárnyi értékben hajt végre fejlesztési-támogatási programokat Afrikában, ahonnan évente 1425 diák érkezhet ösztöndíjjal magyar egyetemekre, miközben hazánk a világ azon kevés országa közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudják növelni a gazdasági teljesítményüket.

Megerősítette, hogy a kormány készen áll folytatni együttműködését a migrációt kiváltó okoknak a kezelése terén, hogy minél kevesebb ember kényszerüljön lakóhelye elhagyására, mivel mindenkinek jogában él biztonságban élni a hazájában.