Új megállapodást írt alá a brit belügyminiszter a ruandai külügyminiszterrel az Egyesült Királyságból kitoloncolt menedékkérők ruandai befogadásáról. A megállapodás rögzíti, hogy Ruanda a területére Nagy-Britanniából áttelepített illegális határátlépőket nem toloncolja tovább olyan országokba, ahol életük vagy szabadságjogaik veszélybe kerülhetnének. Az egyezmény intézkedik arról is, hogy független megfigyelő testület ellenőrzi a szerződésből eredő kötelezettségek betartását. Illetékességi körébe tartoznak az áttelepítettek befogadási kondíciói és menedékjogi folyamodványaik elbírálása.

Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök kormánya tavaly áprilisban jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás – amely tartalmazott egy 140 millió fontos (csaknem 62 milliárd forintos) brit gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára – lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan lépnek brit területre és ezután menedékjogért folyamodnak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.

A brit legfelsőbb bíróság mindazonáltal novemberben jogellenesnek minősítette a tervet, mert nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont ellentétes a nemzetközi és a brit emberi jogi törvényekkel. Emiatt volt szükség a megállapodás újbóli elfogadására.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmagyarázta, hogy az elképzelés még Boris Johnsontól származik, de utóda, Liz Truss, majd Rishi Sunak is vitte tovább, sőt a jelenlegi brit kormányfőnek az egyik fő programpontja, hogy mindenképpen megvalósítja a jövő évi választások előtt. A szakértő szerint elsősorban a konzervatív párt jobb oldala szorgalmazza a kitoloncolások elrendelését.

A migrációkutató emlékeztetett arra, hogy a brit legfelsőbb bíróság hosszas bírósági eljárások után mondta ki a Ruandával kötött megállapodás jogellenességét, elsősorban arra hivatkozva, hogy a fogadó országban nincsenek meg a garanciái a jogszerű menekülteljárásnak. Vargha Márk úgy véli, a brit szempont viszont nagyon egyszerű: minél kevesebbet tartózkodjanak az illegális bevándorlók Nagy-Britanniában.

A szakértő szerint várhatóan brit területen is úgynevezett hotspotokat alakítanak ki, ahová először megérkeznek a migránsok, ahol nagyjából 48 órát tartózkodhatnak, de már nem mennének tovább a máshol megszokott rend szerint az elsődleges befogadóközpontokba, hanem nagyon szoros határidővel repülőgépre raknák őket, és vinnék is Ruandába. A bíróság viszont éppen azt vitatta, hogy a migránsok jogai ott érvényesülnek-e, de azt is kimondta, hogy ki lehet találni egy új rendszert, amely megfelel az ítéletben kifogásoltaknak, és működőképes.

"Az egyik legfontosabb az, hogy Ruanda ne toloncolja tovább, nem biztonságos harmadik országba a menedékkérőket. Ez egy egyfajta garancia arra, hogy ne érje őket semmiféle sérelem olyan országban, ahol üldöztetésnek lennének kitéve, hogy bármilyen komoly kellemetlenség érné őket. Ezt most a két fél rögzítette, tehát úgy gondolják, hogy ezzel az ügy egyik méregfogát kihúzták" – mondta Vargha Márk.

A migrációkutató azt is kiemelte, hogy a kitoloncolás a már Nagy-Britanniában jogellenesen tartózkodókat nem érinti – így például a tartózkodási engedély nélküli magyarokat sem –, csak azokat, akik ezután próbálnak meg vízi úton brit területre lépni, mert ezzel akarja a kormány a hatalmas beáramlást megszüntetni.

"Ez a szabály csak a csatornán átkelő migránsokra vonatkozik, és meglátjuk, hogy az első járatok valóban el tudnak-e indulni. Ez nagyon fontos a kormánynak, ezért is siet ennyire, hogy még a választások előtt fel tudjon mutatni valóban eredményeket. Ami pedig a jövőt illeti, nagyon nagy valószínűséggel Nagy-Britannia biztonságos harmadik országnak fogja nyilvánítani Ruandát. Ez még nem történt meg, de a csomagnak egy logikus eleme lehet ez" – mondta Vargha Márk.