Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.7
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Tálas Péter, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánja érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pódiumbeszélgetésére 2015. május 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Tálas Péter az izraeli háborúról: mindkét fél részéről a bosszú dominál, kizárt a politikai megoldás

Nagyon valószínűnek tartja, hogy megpróbálják városi harccal megtisztítani Gázát a Hamásztól és az összes fegyveres szervezet tagjaitól. De sok halott lesz mindkét oldalon.

Éjjel is folytatódott Gáza bombázása, a kerítés mentén több ponton is tűzharc alakult ki az izraeli hadsereg és a Hamász között. Közben az Egyesült Államok első fegyverszállítmánya is megérkezett Izraelbe.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban szerda reggel elmondta, gázai szárazföldi offenzíva következik most izraeli részről, semmi kétség, csak az a kérdés, hogy meg is szállja-e a területet, és ha igen, mennyi időre.

"Hogy Gázában kell megsemmisíteni a Hamász vezetését, ebben gyakorlatilag konszenzus van a szakértők között, elsősorban azért, mert erős a kényszer az izraeli kormányon arra, hogy megmutassa az ország erejét. Másképp ezt bosszúnak is lehet nevezni, de az izraeli embereknek szükségük van erre, és mindazoknak, akik azon gondolkodnak, hogy beszálljanak-e a háborúba" – tisztázta.

Izrael közben 300 ezer tartalékost mozgósított, Tálas Péter szerint összességében egyértelmű a haditechnikai fölény, de ha városi harcra kerül sor Gázában, jelentősen csökken ez, mert bizonyos eszközöket nem tud használni, csak akkor, ha az övezet épületeit egyszerűen szétlövik, ami kiválthat nemzetközi tiltakozást; mindenki ezért is kíváncsi, mi fog történni.

"Nagyon valószínű, hogy megpróbálják városi harccal megtisztítani Gázát a Hamásztól és az összes fegyveres szervezet tagjaitól. De ennek elég nagy áldozatszáma lesz mind izraeli, de még inkább palesztin oldalról" – figyelmeztetett.

A bevonulás pedig nem is biztos, hogy "egyértelmű sikert hoz".

"Ha kevesebbet is fog a Hamász később támadni, az biztos, hogy jelenleg van két és fél millió túsza Gázában, és ha velük tömegesen baj történik, azt lehet majd mondani, hogy elhibázott volt a politika, nem szabadott volna átadni a Hamásznak a területet, amivel Izrael korábban nem tudott mit kezdeni; igaz, Netanjahu miniszterelnök korábban ellene volt a kivonulásnak Gázából" – fejtegette.

Tálas Péter nem lát esélyt politikai megállapodásra, mivel mindkét fél részéről "a jogos bosszú dominál".

Szerinte Izrael hibásan tekint úgy Gázára, hogy az teljes egészében a Hamászé, hiszen ott rengeteg civil él, olyanok, akik abszolút nem támogatnák a Hamászt, ha lenne más lehetőségük, ám a Hamász 2007 óta mindenhová beférkőzött, mindent az uralma alá vont.

"A Hamász államként működik, ő biztosítja az ellátást, az oktatást, a szociális juttatásokat, és ezért gyakorlatilag nagyon nehéz azt mondania egy gázainak, hogy nem támogatja a Hamászt. Ez a helyzet. A Hamász egy diktatúrát tart fenn, amit borzasztó nehéz megtörni, arról nem is beszélve, ha a Hamász meggyengül, vannak olyan fegyveres szervezetei, amelyek átvehetik a szerepét" – mutatott rá.

A szakértő szerint sokan úgy is vélik, hogy a Hamász azért indított támadást, mert bizonyítani akarta, hogy még mindig ő az úr Gázában, illetve utódja tudna lenni a palesztin hatóságnak is Ciszjordániában.

"Az erőszak fog uralkodni mindkét oldalon még sok ideig"

– összegzett.

Fegyvernyugvás szerinte csak akkor lehet, ha megtisztítják Gázát a fegyveresektől. A következő lépés a blokád.

"A teljes blokád csökkentheti a fegyverszállításokat, ugyanakkor hosszú távon megint a fegyveres szervezetek malmára hajtja a vizet, mivel a szociális helyzete a palesztin lakosságnak olyan lesz, hogy nem hagy választási lehetőséget" – figyelmeztetett Tálas Péter, aki szerint egy olyan gordiuszi csomót kéne átvágni, amire fegyvereket fognak két oldalról. "Vissza kellene térni a két állami útra, de ez láthatóan Izraelnek nem felel meg, hiszen ez volt az egyik fő ok, hogy nem figyelt Gázára, csak Ciszjordániára, a telepesek ellen elkövetett merényletekre."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×