A Reuters öt Kreml-közeli forrástól arról értesült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalni az ukrajnai tűzszünetről Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A brit hírügynökség információi szerint ugyanakkor az orosz államfő kizárja, hogy nagyobb területeket adjanak át Ukrajnának, és azt követeli, hogy Kijev ne csatlakozhasson a NATO-hoz. A Reuters forrásai közül hárman közölték: a négy vitatott kelet-ukrajnai régió (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon) pontos területi felosztásáról tárgyalhatnak a felek. Vlagyimir Putyin állítólag nyitott lehet arra is, hogy északon és délen visszavonuljanak az elfoglalt ukrán területekről. Azt viszont mind az öt forrás megerősítette, hogy a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krím-félsziget hovatartozását nem tekinti vita tárgyának az orosz vezetés.
A források szerint Moszkva megpróbálhatja elérni, hogy korlátozzák az ukrán hadsereg nagyságát, és azt, hogy Kijev ne akadályozza az orosz nyelv használatát. A tervezet szerint Ukrajnának bele kellene egyeznie az állandó semlegességbe, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Franciaország, Oroszország) által nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákért.
Kaiser Ferenc az InfoRádióban elmondta: alig két hónappal a kormányváltás előtt már nem lenne túl sok értelme bármiről tárgyalnia Vlagyimir Putyinnak a leköszönő amerikai elnökkel, Joe Bidennel. Mint fogalmazott, ha lesz is egyezség a felek között, annak Donald Trump és Vlagyimir Putyin között kell megszületnie. A régi-új elnök üzletember, így az most a legnagyobb kérdés, hogy mit tud neki felajánlani az orosz államfő. Az egyetemi docens úgy véli,
békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak.
A felek bizonyos szinten már eddig is egyeztettek egymással, az amerikai elnökváltás viszont behozhat új perspektívákat a diskurzusba, de ennek eredménye most még nem látható a szakértő szerint.
Azt gondolja, Vlagyimir Putyin jelenleg „kiváló helyzetben van”, mert totális médiauralmat épített ki az Oroszországi Föderáción belül, így azt kommunikál, amit csak akar, és szinte bármit el tud adni győzelemként a társadalomnak. Az orosz lakosság több mint 95 százaléka számára ugyanis csak a kormányközeli médiumok elérhetők. Ugyan a városban élők egy része – főleg a fiatalabb generáció – követi a nyugati médiafelületeket is, de az egyetemi docens hozzátette: ezt azért óvatosan teszik, mert „megüthetik miatta a bokájukat”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz vezetés számos fórumon azt kommunikálja, hogy a NATO-val, sőt az egész nyugati világgal „kell háborúznia” Oroszországnak, amely állapot hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható. Kaiser Ferenc megjegyezte: most úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet a közeljövőben, hogy
Moszkvánál maradnak az eddig elfoglalt ukrajnai területek, de ennek „nem lesz túl jó a nemzetközi visszhangja, mert rablóháborút legitimál”.
Nagyjából 114-115 ezer négyzetkilométernyi területről lehet szó, ami a biztonságpolitikai szakértő szerint még akár nőhet is a közeljövőben, mert az utóbbi időben fokozta a nyomást az orosz haderő az ukrajnai fronton. Mint mondta, sikerként és jól látható eredményként tudná kommunikálni az orosz vezetés, ha Ukrajna területének 18 százaléka orosz ellenőrzés alá kerülne, márpedig jelen pillanatban ez a helyzet. Ha lesz megegyezés, és megtarthatja ezeket a területeket Oroszország, akkor vélhetően azt hangoztatják majd, hogy „az egész Nyugattal szemben érték el ezt a győzelmet”.
Tartaná-e magát Putyin egy lehetséges megállapodáshoz?
Kaiser Ferenc szerint „semmi értelme” a Reuters által megszellőztetett nemzetközi biztonsági garanciának az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja részéről, mert például 1994 végén Oroszország részvételével írták alá a felek a magyar fővárosban a Budapesti Memorandumot, amiben az atomfegyverek leszereléséért cserébe szavatolták Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét, Moszkva mégsem tartotta ezt be, amikor 2022 februárjában elindította ukrajnai invázióját. Az egyetemi docens hangsúlyozta: Oroszország mögött 5800 atomtöltet van jelenleg, sőt az utóbbi időben elkezdték növelni nukleáris fegyvereik számát. Mint fogalmazott,
ahogy bármikor meg lehet kötni egy olyan megállapodást, mint amilyet most a sajtóban belengettek, ugyanúgy bármikor megszegheti azt Vlagyimir Putyin, ha úgy gondolja.
„Nyilván valamit adni kell azért Ukrajnának is. Valamivel ki kell szúrni az ukránok szemét, és erre lehet alkalmas egy ilyen biztonsági garancia. Ugyanakkor az ENSZ BT állandó tagjaival szemben nem nagyon létezik politikai, diplomáciai vagy gazdasági kényszerítő eszköz” – magyarázta a szakértő. Ezzel arra utalt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagjaként lépett fel agresszorként Oroszország a mostani konfliktusban, de más fegyveres összetűzések esetében ez ugyanígy elmondható az Egyesült Államokról vagy Kínáról is. Kaiser Ferenc közölte: egy ilyen helyzetben „a nemzetközi rendszer tehetetlen, egyszerűen nincs mozgástere”.
Továbbra is Ukrajna jövője a tét
Az ukrán hadsereg és lakosság több mint ezer napja tartja magát a háborúban, a feladás eddig szóba sem jöhetett, nagy kérdés, hogy ha valóban új helyzet áll elő Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével, akkor Volodimir Zelenszkij belemehet-e bármilyen, területvesztéssel járó alkuba. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
„ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet”.
Úgy véli, Kijevnek és a nyugati szövetségeseknek mérlegelniük kell, mennyi esélye van Ukrajnának ebben a háborúban. Bár eddig kitartottak az ukránok, Kaiser Ferenc figyelmeztetett: ha az USA nem folyósítja tovább évi 60 millió dolláros támogatását és az európai országok nem tesznek hozzá még legalább 50 milliót, illetve ha nem jön több lőszer, fegyver Nyugatról, akkor Ukrajnának nem lesz esélye Oroszországgal szemben.
Hozzátette: nem biztos, hogy életképes lehet egy olyan megállapodás, amelyből kihagyják az ukránokat. Nem tartja valószínű forgatókönyvnek, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin „az európai országok és főleg Ukrajna feje fölött megegyezzen bármiben”, vagyis nem tűnik reálisnak az 1938-as müncheni egyezményhez vagy az 1945-ös jaltai konferenciához hasonló megállapodás.
Ha Ukrajna végül összeomlik, Kaiser Ferenc szerint az oroszokban „bőven meglehet az igény akár Moldovára is”, amit Vlagyimir Putyin a szakértő megfogalmazása szerint vélhetően felszabadító műveletként kommunikálna. Ez ugyanakkor csak egy feltételezés, az egyetemi docens elmondta: itt még nem tartunk, nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben ez megtörténhet, már csak azért sem, mert
„jelenleg még Oroszországnak sincs annyi embere, erőforrása, hogy egész Ukrajnát elfoglalja”.
Kaiser Ferenc közölte: nehéz megmondani, hogy az orosz stratégiai elképzelések, szándékok között szerepelhet-e célként a Szovjetunió helyreállítása, de hozzátette: „ez nem csak Vlagyimir Putyin lehetséges magánakciója, mert az orosz lakosság is támogat ilyen birodalmi igényeket”.
(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin és Donald Trump tárgyal a G20-ak 2019-es oszakai csúcstalálkozóján.)