Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
315.68
bux:
149697.27
2026. augusztus 12. szerda Klára
RSz-26 Rubezs orosz interkontinentális, ballisztikus rakéta.
Nyitókép: Oroszország Védelmi Minisztériuma

Történelmi lövés: az oroszok a NATO-nak üzentek a Dnyipróra kilőtt ballisztikus rakétával

A történelemben elsőkét egy ukrán várost, Dnyiprót ért olyan támadás, amelyet a interkontinentális ballisztikus rakétával hajtottak végre.

A földrészközi rakétákat (Intercontinental Ballistic Missile – ICBM) eredendően atomrobbanófejek célba juttatására tervezték. Így a nukleáris hatalmak elrettentő erejének legfontosabb fegyverei, bevetésük pedig az atomháború kezdetét jelentheti. Nyilván Moszkva is azért választott legutóbbi, Ukrajna elleni támadásához egy ilyen rakétát, hogy jelezze: a nukleáris konfliktus határa érkeztünk.

Egyébként a Dnyiprora kilőtt RSz-26 rakéta orosz neve is Rubezs, azaz határ. Arra tervezték, hogy az európai NATO-országok fővárosaira mérjenek velük atomcsapásokat, ha kitörne a harmadik világháború. Valójában nem az interkontinentális, hanem inkább az ennél rövidebb, közepes hatótávolságú kategóriába tartozik, mivel repülési távolsága éppen csak eléri az 5500 kilométert. A próbalövészetek többségét is csak 2000 kilométerre lévő célok ellen végezték az oroszok.

A Defens Express rajzolója ilyennek gondolja az RSz-26-os rakétát, és a fehérorosz eredetű, indító járművét.
A Defens Express rajzolója ilyennek gondolja az RSz-26-os rakétát és a fehérorosz eredetű indító járművét.

Az atomfegyverek elterjedését tanulmányozó egyik amerikai központ, a James Martin Center for Nonproliferation Studies (CNS) vezető munkatársa szerint az RSz-26-ot kifejezetten az európai országok ellen szánják. Jeffrey Lewis professzor, A probléma az orosz rakétákkal című cikkében azt fejtegeti: Moszkva ezekkel a rakétákkal akarná visszatartani a nyugati erőket attól, hogy háború esetén a NATO az orosz határokhoz közelebb fekvő kelet-európai tagjainak segítségére siessen.

Az RSz-26 meglehetősen újnak számít az orosz hadsereg arzenáljában. Fejlesztése 2015-ig tartott és nagy titkolózás övezte, mert Moszkva tudatában volt annak, hogy ezzel megsérti a még 1987-ben, Washingtonnal kötött fegyverzetkorlátozási egyezményt. Az úgynevezett INF-megállapodás a középhatótávolságú rakéták tilalmáról szól.

Történelmi pillatan: Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Ronald Regan az Egyesült Államok elnöke aláírja a közepes hatótávolságú rakéták tilalmáról szóló, INF megállapodást. Ennek értelmében az USA visszavonta Európából a MGM-31 Pershing, a szovjetek pedig a hírhedt RSzD–10 Pionyer (NATO-kód szerint SS-20 Sabre) rakétáit. Forrás: Wikipédia
Történelmi pillanat: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára,és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke aláírja a közepes hatótávolságú rakéták tilalmáról szóló INF-megállapodást. Ennek értelmében az USA visszavonta Európából a MGM-31 Pershing, a szovjetek pedig a hírhedt, RSzD–10 Pionyer (NATO-kód szerint SS-20 Sabre) rakétáit. Forrás: Wikipédia

Az orosz hadsereg 2017-ben akarta rendszerbe állítani az új fegyvert, de más rakéták, mint a rövid hatótávolságú 9K720 Iszkander, illetve a földrészközi RSz-24 Jarsz munkálatai miatt ezt 2027-re tolták ki. A Defense Express szerint az ukrajnai háború miatt mégis előrébb hozták az RSz-26 hadrendbe állítását, ami nagy valószínűséggel csak nemrégiben történhetett meg. Nem véletlen, hogy a Kyiv Independent által idézett Volodimir Zelenszkij elnök azt nyilatkozta: "Putyin kísérleti lőtérnek használja Ukrajnát." Ezen a videón a rakétacsapás pillanatai láthatók:

Az új orosz rakéta többféle harci résszel szerelhető fel. Vagy négy, egymástól függetlenül célra irányítható 0,3 megatonnás atomtöltettel, vagy egy, 1200 kilogrammos, hagyományos robbanófejjel lehet ellátni. Ez utóbbi a becsapódás előtt képes irányváltoztatásokra is, amivel jócskán megnehezíti az ellene való védekezést. A legújabb fejlesztésű Avangard hiperszonikus fegyver ugyancsak célba juttatható a 40-50 tonna indulótömegű RSz-26-tal.

Mivel lehet elhárítani egy RSz-26-os támadást?

A rossz hír az, hogy a végfázisban akár a hangsebesség tízszeresével is száguldó és még manőverezni is képes robbanófejeket nagyon nehéz megsemmisíteni. Az olyan klasszikus légvédelmi fegyverek, mint amilyen az Ukrajnának is szállított Patriot vagy a Magyar Honvédségnél nemrég hadra fogott NASAMS rendszer, csak nagyon korlátozottan alkalmasak erre. A NATO fegyvertárában mindössze három amerikai eszköz használható az ICBM-ek kivédésre.

A GBMD (Ground-Based Midcourse Defense) állandó telepítési helyű rakétavédelmi rendszer, amely az Egyesült Államok területét hivatott óvni. Az Aegist pedig eredetileg hadihajók számára tervezték, és ez a US Navy legnagyobb kapacitású rakétaelhárító rendszere. Létezik szárazföldi változata is, amelyből egyet éppen a napokban helyeztek üzembe a lengyelországi Redzikowóban. Mivel a Balti-tenger partján lévő bázis a Kreml szerint alkalmas Moszkva nukleáris elrettentő erejének gyengítésére, máris felkerült az orosz hadsereg lehetséges célpontjainak listájára.

A THAAD (Terminal High Altitude Area Defense, magyarul: „végfázisú nagy magasságú területvédelem”) mobil légvédelmi rendszer. A ballisztikus rakéták légkörbe visszatérő robbanófejeinek megsemmisítésére fejlesztették ki. Annyira precíz, hogy támadó harci részeket közvetlen ütközéssel (az úgynevezett „hit-to-kill”) módszerrel semmisíti meg. A rakéta, akár egy puskagolyó, a saját mozgási energiájával pusztítja el a célpontját. Azért van erre szükség, mert így lehet elkerülni, hogy a megsemmisítendő támadó eszköz (akár hagyományos, akár nukleáris töltetű) felrobbanjon.

Nyilván, ha Oroszország azzal fenyeget, hogy ballisztikus rakétáival támadni fogja Ukrajnát, vagy esetleg az európai NATO-országok városait, akkor a legkézenfekvőbb a THAAD telepítése lenne. Feltéve, hogy az Egyesült Államoknak éppen van felesleges készlete ebből az összetett és nagyon drága rendszerből.

Lengyelország már jelezte, hogy kész lelőni az orosz rakétákat. Ez persze egyértelműen a háború kiterjedését vonná maga után, és egy NATO–orosz konfliktushoz vezetne. Alternatívaként az is elképzelhető, hogy az ukrán partok közelébe vezénylik az amerikai haditengerészet néhány, Aegis rakétaelhárítóval felszerelt hajóját. Így viszont az USA kerülne közvetlenül szembe Oroszországgal.

Címlapról ajánljuk
Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

A 3-as metró harminchat évvel ezelőtt érte el Újpest-Központot, ám a tervek ellenére sosem folytatták. A BKK előkészítette a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának engedélyezési terveit, és a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a metróvonal meghosszabbítását, első szakaszként Rákospalota-Újpestig. Sok feladat van, a határidő rövid, és a két új megállóval nem jönnek majd új szerelvények.

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába: Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról, amiről rendkívüli tájékoztatót is tart. Nem ez az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×