Infostart.hu
eur:
360.22
usd:
309.1
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
RSz-26 Rubezs orosz interkontinentális, ballisztikus rakéta.
Nyitókép: Oroszország Védelmi Minisztériuma

Történelmi lövés: az oroszok a NATO-nak üzentek a Dnyipróra kilőtt ballisztikus rakétával

A történelemben elsőkét egy ukrán várost, Dnyiprót ért olyan támadás, amelyet a interkontinentális ballisztikus rakétával hajtottak végre.

A földrészközi rakétákat (Intercontinental Ballistic Missile – ICBM) eredendően atomrobbanófejek célba juttatására tervezték. Így a nukleáris hatalmak elrettentő erejének legfontosabb fegyverei, bevetésük pedig az atomháború kezdetét jelentheti. Nyilván Moszkva is azért választott legutóbbi, Ukrajna elleni támadásához egy ilyen rakétát, hogy jelezze: a nukleáris konfliktus határa érkeztünk.

Egyébként a Dnyiprora kilőtt RSz-26 rakéta orosz neve is Rubezs, azaz határ. Arra tervezték, hogy az európai NATO-országok fővárosaira mérjenek velük atomcsapásokat, ha kitörne a harmadik világháború. Valójában nem az interkontinentális, hanem inkább az ennél rövidebb, közepes hatótávolságú kategóriába tartozik, mivel repülési távolsága éppen csak eléri az 5500 kilométert. A próbalövészetek többségét is csak 2000 kilométerre lévő célok ellen végezték az oroszok.

A Defens Express rajzolója ilyennek gondolja az RSz-26-os rakétát, és a fehérorosz eredetű, indító járművét.
A Defens Express rajzolója ilyennek gondolja az RSz-26-os rakétát és a fehérorosz eredetű indító járművét.

Az atomfegyverek elterjedését tanulmányozó egyik amerikai központ, a James Martin Center for Nonproliferation Studies (CNS) vezető munkatársa szerint az RSz-26-ot kifejezetten az európai országok ellen szánják. Jeffrey Lewis professzor, A probléma az orosz rakétákkal című cikkében azt fejtegeti: Moszkva ezekkel a rakétákkal akarná visszatartani a nyugati erőket attól, hogy háború esetén a NATO az orosz határokhoz közelebb fekvő kelet-európai tagjainak segítségére siessen.

Az RSz-26 meglehetősen újnak számít az orosz hadsereg arzenáljában. Fejlesztése 2015-ig tartott és nagy titkolózás övezte, mert Moszkva tudatában volt annak, hogy ezzel megsérti a még 1987-ben, Washingtonnal kötött fegyverzetkorlátozási egyezményt. Az úgynevezett INF-megállapodás a középhatótávolságú rakéták tilalmáról szól.

Történelmi pillatan: Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Ronald Regan az Egyesült Államok elnöke aláírja a közepes hatótávolságú rakéták tilalmáról szóló, INF megállapodást. Ennek értelmében az USA visszavonta Európából a MGM-31 Pershing, a szovjetek pedig a hírhedt RSzD–10 Pionyer (NATO-kód szerint SS-20 Sabre) rakétáit. Forrás: Wikipédia
Történelmi pillanat: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára,és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke aláírja a közepes hatótávolságú rakéták tilalmáról szóló INF-megállapodást. Ennek értelmében az USA visszavonta Európából a MGM-31 Pershing, a szovjetek pedig a hírhedt, RSzD–10 Pionyer (NATO-kód szerint SS-20 Sabre) rakétáit. Forrás: Wikipédia

Az orosz hadsereg 2017-ben akarta rendszerbe állítani az új fegyvert, de más rakéták, mint a rövid hatótávolságú 9K720 Iszkander, illetve a földrészközi RSz-24 Jarsz munkálatai miatt ezt 2027-re tolták ki. A Defense Express szerint az ukrajnai háború miatt mégis előrébb hozták az RSz-26 hadrendbe állítását, ami nagy valószínűséggel csak nemrégiben történhetett meg. Nem véletlen, hogy a Kyiv Independent által idézett Volodimir Zelenszkij elnök azt nyilatkozta: "Putyin kísérleti lőtérnek használja Ukrajnát." Ezen a videón a rakétacsapás pillanatai láthatók:

Az új orosz rakéta többféle harci résszel szerelhető fel. Vagy négy, egymástól függetlenül célra irányítható 0,3 megatonnás atomtöltettel, vagy egy, 1200 kilogrammos, hagyományos robbanófejjel lehet ellátni. Ez utóbbi a becsapódás előtt képes irányváltoztatásokra is, amivel jócskán megnehezíti az ellene való védekezést. A legújabb fejlesztésű Avangard hiperszonikus fegyver ugyancsak célba juttatható a 40-50 tonna indulótömegű RSz-26-tal.

Mivel lehet elhárítani egy RSz-26-os támadást?

A rossz hír az, hogy a végfázisban akár a hangsebesség tízszeresével is száguldó és még manőverezni is képes robbanófejeket nagyon nehéz megsemmisíteni. Az olyan klasszikus légvédelmi fegyverek, mint amilyen az Ukrajnának is szállított Patriot vagy a Magyar Honvédségnél nemrég hadra fogott NASAMS rendszer, csak nagyon korlátozottan alkalmasak erre. A NATO fegyvertárában mindössze három amerikai eszköz használható az ICBM-ek kivédésre.

A GBMD (Ground-Based Midcourse Defense) állandó telepítési helyű rakétavédelmi rendszer, amely az Egyesült Államok területét hivatott óvni. Az Aegist pedig eredetileg hadihajók számára tervezték, és ez a US Navy legnagyobb kapacitású rakétaelhárító rendszere. Létezik szárazföldi változata is, amelyből egyet éppen a napokban helyeztek üzembe a lengyelországi Redzikowóban. Mivel a Balti-tenger partján lévő bázis a Kreml szerint alkalmas Moszkva nukleáris elrettentő erejének gyengítésére, máris felkerült az orosz hadsereg lehetséges célpontjainak listájára.

A THAAD (Terminal High Altitude Area Defense, magyarul: „végfázisú nagy magasságú területvédelem”) mobil légvédelmi rendszer. A ballisztikus rakéták légkörbe visszatérő robbanófejeinek megsemmisítésére fejlesztették ki. Annyira precíz, hogy támadó harci részeket közvetlen ütközéssel (az úgynevezett „hit-to-kill”) módszerrel semmisíti meg. A rakéta, akár egy puskagolyó, a saját mozgási energiájával pusztítja el a célpontját. Azért van erre szükség, mert így lehet elkerülni, hogy a megsemmisítendő támadó eszköz (akár hagyományos, akár nukleáris töltetű) felrobbanjon.

Nyilván, ha Oroszország azzal fenyeget, hogy ballisztikus rakétáival támadni fogja Ukrajnát, vagy esetleg az európai NATO-országok városait, akkor a legkézenfekvőbb a THAAD telepítése lenne. Feltéve, hogy az Egyesült Államoknak éppen van felesleges készlete ebből az összetett és nagyon drága rendszerből.

Lengyelország már jelezte, hogy kész lelőni az orosz rakétákat. Ez persze egyértelműen a háború kiterjedését vonná maga után, és egy NATO–orosz konfliktushoz vezetne. Alternatívaként az is elképzelhető, hogy az ukrán partok közelébe vezénylik az amerikai haditengerészet néhány, Aegis rakétaelhárítóval felszerelt hajóját. Így viszont az USA kerülne közvetlenül szembe Oroszországgal.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Ütik a sztárpapírokat Amerikában

Ütik a sztárpapírokat Amerikában

Az iráni helyzet körüli fejlemények továbbra is jelentősen befolyásolják a hangulatot a piacokon. Hétvégén Donald Trump újabb fenyegetéseket intézett az ország felé, mondván, hogy ketyeg az óra Irán számára, és semmi nem fog belőlük maradni, ha nem sikerül gyorsan megállapodni. A gond csak az, hogy a két fél közötti tárgyalásokban továbbra sem látszik érdemi előrelépés. A tőzsdéken közben romlani kezdett a hangulat a feszültségek kiújulása miatt, Ázsiában határozott esést lehetett látni a ma reggeli kereskedésben, és Európában is gyengén kezdődött hét. Délután viszont elkezdett javulni a hangulat, miután pozitív jelzések érkeztek a béketárgyalások felől, melyek hatására lefordult a korábban emelkedő olajár. Ezt követően ismét jött a lefordulás; kiterjedt eladási hullámot indított el a memóriachip-ágazatban a Seagate vezérigazgatójának nyilatkozata, aki szerint a gyártók nem tudnak lépést tartani a mesterséges intelligencia által gerjesztett kereslettel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×