Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.45
bux:
133008.72
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Czomba Sándor, a tárca munkaerőpiaci és képzési államtitkára sajtótájékoztatót tart a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb foglalkoztatottsági adatairól, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2014. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Czomba Sándor: megvan a megállapodás a hároméves minimálbér-emelésről – itt vannak a részletek

Jövőre a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra emelkedik, a következő két évben 13, majd 14 százalékos emelés jön.

Az Indexet Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár arról tájékoztatta, hogy megszületett a jövő évi bérmegállapodás. A kormány elérte, amit szeretett volna, hiszen hároméves bérmegállapodás született, és 2027-ben a minimálbérnek el kell érnie az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Az államtitkár a vg.hu szerint egy háttérbeszélgetésen ismertette a megállapodás tartalmát, amiről megegyeztek felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ezek szerint

  • 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra,
  • 2026-ban 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra,
  • 2027-ben további 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik.

A jelenleg számítások szerint 2027-re várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagkereset összege.

A garantált bérminimum megmarad, emelésének mértékéről továbbra is évente döntenek, a megállapodás ugyanakkor tartalmazza azt a kitételt, hogy a következő években fejlesztik a kollektív szerződéses lefedettséget.

A garantált bérminimum összege 2025. január elsejétől 7 százalékos emeléssel bruttó 348 800 forintra emelkedik.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elárulta: a dilemma arról szólt az elmúlt napokban a résztvevők között, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség. A munkaadók ugyanis amellett érveltek, hogy 10 százalékos átlagos emelés is elegendő lenne, ezzel szemben a munkavállalók átlagosan 12 százalékos emelést akartak kiharcolni.

A vállalatok Czomba Sándor elmondása szerint kérték, a kormány csökkentse a terheiket, azonban jelezték nekik, hogy jelenleg általánosságban nem tudják csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy ha a gazdaság úgy teljesít, ahogy szeretné a kormány, akkor a következő években visszatérnek rá.

A kormányzat annyival járul hozzá a megállapodáshoz – és ez kellett ahhoz, átlökjék a holtponton a tárgyalásokat –, hogy

azon vállalatoknak, amelyek munkavállalóinak 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290 800 forint az alapbére, annak 2025-ben az előző évi szociális hozzájárulási adót, majd 2026-ban és 2027-ben szintén az előző évit kell kifizetnie.

Ez a kormányzat részéről három év alatt több 10 milliárd forintos tétel.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×