Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Car rides on an icy road. Slippery ice road.
Nyitókép: rbkomar/Getty Images

Halálos veszély - erre minden autóvezetőnek figyelni kell

A statisztikákból az derül ki, hogy csapadékos időben nagyjából kétszer akkora a balesetveszély, mint száraz úton. A szakértők összegyűjtöttek tíz fontos szabályt az autózók számára, hogy miként vezessenek rossz időjárási körülmények között.

Ha szakad az eső, vizes, havas vagy latyakos az út, a járművezetőknek fokozottan kell figyelniük. A hosszabb féktávolság, az esetleges aquaplaning és a rossz látási viszonyok mind-mind növelik a kockázatot. A statisztikákból az derül ki, hogy csapadékos időben nagyjából kétszer akkora a balesetveszély, mint száraz úton.

A HTA szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az autóvezetők télen is tudjanak biztonságosan közlekedni.

Az egy-két éves autókat már felszerelték a modern asszisztensrendszerek széles választékával. Ezek közé tartozik például a blokkolásgátló (ABS) elektronikus fékerőelosztóval (EBD) és fékasszisztenssel, az elektronikus stabilitási program (ESP) és a kipörgésgátló (ASR). Ám még ezek a valóban hasznos segédeszközök sem tudják legyőzni a fizika korlátait. Ezért, különösen esőben, a körülményekhez alkalmazkodó vezetési stílus a legfontosabb biztonsági „berendezés”!

Nyugodtság! A hektikus vezetés amúgy sem jó társ a közúti közlekedésben, és különösen igaz ez nedves, esős időben, hiszen a hirtelen fékezések és sávváltások gyorsan balesettel végződhetnek. A rossz látási viszonyok és a hosszabb fékút miatt a többi közlekedő nem biztos, hogy időben tud reagálni – és máris kész a baj.

Lassítsunk! Nem titok, hogy az aszfalt nedves úton lényegesen kevesebb tapadást biztosít, ezért a fékút is jelentősen hosszabb lesz. Emellett mindig számolni kell az úgynevezett „ijedtség faktorral” is, vagyis azzal az idővel, amíg egy átlagos sofőr vészhelyzetben a fékre lép. Ez nagy átlagban 1 másodperc. Ezen idő alatt az autó még 50 km/h sebességnél is 15 métert tesz meg. Vészhelyzetben ez döntő lehet. Ha esik az eső, csökkentsük a sebességet! Az autópályákon nedves időben mindenképpen lassítsunk. Franciaországban az autópályákon 110 km/h a sebességkorlátozás esős időben.

Az előrelátó vezetés kulcsa a veszélyes helyzetek elkerülése. Figyeljünk a figyelmeztető jelekre, amelyek az aquaplaning fokozott kockázatára utalnak. Általános szabály, hogy esőben mindig minden érzékszervünkre szükségünk van. Figyeljük, hogy nem képződnek-e tócsák az úttesten, és ennek megfelelően változtassunk a sebességen. Különösen óvatosnak kell lenni az átfolyásoknál és a kátyúknál, mivel itt sok víz gyűlik össze, és az aquaplaning veszélye nagy. Ugyanez vonatkozik a kanyarokra is! Lásd 7. pont.

Látni és látszani: kapcsoljuk fel a lámpákat! Esőben mindig bekapcsolt tompított fényszóróval vezessünk, így a többi közlekedő időben észlelhet bennünket. A ködlámpákra vonatkozó hazai szabályok nem egyértelműek. A szakértők azt javasolják, hogy az első ködfényszóró lámpát – amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását – csak akkor kapcsoljuk fel, ha ezzel nem zavarjuk az előttünk haladót, illetve ha valóban szükséges. Használata egyébként semmilyen körülmények között sem kötelező. Ugyanez vonatkozik a hátsó ködlámpára, amelynek a féklámpánál is erősebb fénye feleslegesen irritálja a mögöttünk haladót, amivel éppen ellenkező hatást érünk el, mint amit szeretnénk: nem csökkentjük, hanem növeljük a balesetveszélyt.

Tartsuk, illetve növeljük a távolságot az előttünk haladó járműhöz képest. Nedves úton lehetőleg másfélszer akkorát távolságot tartsunk, mint száraz aszfalton. Másodpercekben kifejezve: legyen meg a legalább három másodpercnyi követési távolság.

Amikor az autó lebeg: hogyan reagáljunk az aquaplaningre? Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb az aquaplaning veszélye nedves úton. Ez a kockázat különösen nagy 75 km/h sebesség felett. Ha a jármű elkezd úszni, őrizzük meg a nyugalmunkat. Kerüljük a heves fékezést és kormánymozdulatokat – ezek veszélyes helyzetekhez vezethetnek, amikor a gumiabroncsok hirtelen visszanyerik tapadásukat. Ehelyett tartsuk erősen a kormánykereket, és próbáljuk meg tartani a pozícióját. Vegyük le a lábunkat a gázpedálról, és, ha nem automata járműben ülünk, nyomjuk be a kuplungot – ez megszakítja az erőátvitelt, amíg a gumiabroncsok vissza nem nyerik a szükséges érintkezést az úttal. A témáról bővebben: https://hta.org.hu/hogyan-kerulheto-el-az-aquaplaning-2/

Az ablakok gyorsan bepárásodhatnak, különösen, ha esik az eső és nedves az idő. Irányítsuk a szellőztetőrendszert a szélvédőre és az oldalablakokra. A klíma bekapcsolása egyenesen csodát tesz ilyen esetben.

Cseréljük rendszeresen a szélvédőlapátokat. Ezek csak akkor tudják ellátni a feladatukat, ha jó állapotban vannak. Ősszel és télen különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve – gondoljunk csak a fagy és az útszóró só okozta károkra. Ezért évente – de legkésőbb akkor, amikor a gumi csíkokat hagy a szélvédőn – új ablaktörlőket kell felszerelni.

Rendszeresen ellenőrizzük a gumiabroncsok futófelületét! Minél kisebb az abroncsok profilmélysége, annál kevesebb vizet tudnak kiszorítani a nedves úton. Ellenőrizzük mind a négy gumiabroncsot és a pótkereket is. Soha ne közlekedjünk a megengedett minimális profilmélységnél (1,6 milliméter) kopottabb abroncsokkal. Emellett ellenőrizzük a gumiabroncsok nyomását is! Ha a légnyomás túl magas vagy túl alacsony, az autó viselkedése kiszámíthatatlanná válik, ami szélsőséges helyzetekben végzetes következményekkel is járhat. Ezért legalább havonta egyszer vagy tankolásnál ellenőrizzük a megfelelő abroncsnyomást, és állítsuk be a jármű gyártója által előírt értékekre.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×