eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Robert Lambrou, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelöltje (j) leadja voksát a Hessen tartománybeli Wiesbaden egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Lando Hass

Bauer Bence: két beszédes eredmény is született a német tartományi választásokon

A hétvégén Bajorországban és Hessenben is választásokat tartottak. - mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot. Ez azt jelenti, hogy bejött a papírforma, az előzetes várakozások nagyjából ezt körvonalazták, ám a százalékos eredmények változásokat, átrendeződésket mutatnak.

"Egyértelmű, hogy a kormánypártokat - a CDU és a CSU-t - megerősítették mindkét tartományban, ám az is beszédes, hogy az AfD előretört és Hessenben már a második helyen szerepel, Bajorországban pedig a harmadikon. Főként a migrációkritikus kijelentéseivel tudta ezt elérni" - mondta az InfoRádióban Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Még beszédesebbnek nevezte azt, hogy

a szövetségi közlekedésilámpa-koalíció csúnyán kikapott:

Bajorországban a szavazók mintegy negyede támogatja ezeket a pártokat, Hessenben ez nagyjából egyharmad.

"Ez nagyon rossz számarány, Olaf Scholz nagyon nem népszerű, ahogy belügyminisztere, Nancy Faeser sem, aki Hessenben csúcsjelölt volt, de alulmaradt" - mutatott rá a szakértő.

Értékelése szerint ez az eredmény azt jelenti, hogy tetten érhető az emberek elégedetlensége, ami főleg a migrációs politikára vonatkozik. Az emberek a különböző mérésekben a migrációs politikát tartják a legkritikusabbnak most Németországban, és 70-75 százalékuk úgy véli, hogy szigorúbb bevándorlási politikára van szükség.

"Sőt, a szociáldemokrata szavazók a kétharmada is így gondolja ezt, azaz most egy kurzusváltást kellene végrehajtania jelzőlámpa koalíciónak.

Kérdés, hogy erre képesek-e, és kérdés, hogy ezt egyáltalán akarják-e" - tette fel a kérdést Bauer Bence.

Országos szinten egyébként a jelzőlámpa koalíció 36-37 százalékon áll, ami történelmileg nagyon rossz eredmény. Az ellenzéki pártok több mint 60 százalékot söpörnének be, azaz népszerűtlen a jelenlegi német szövetségi kormány, és ez főleg a migrációs politikán tettenérhető.

Mindeközben az ellenzéki AfD "szárnyal", mondta Bauer Bence.

"Keleti pártként tartották számon, de most már Nyugat-Németországban is nagyon jó eredményeket tud elérni. Bajorországban 14,6 százalékot kapott (+4 százalék), Hessenben 18,4 százalékot (+ 5 százalék), azaz az AfD egyértelműen ott van most a pártpalettán és megfogalmazza az igényét, hogy alakítsa a német politikát" - sorolta, hozzátéve: főleg a migrációs politikában érvényes ez, de sok más krízisre is, ahol az emberek elvesztették a bizalmukat az államban és frusztrációk alakultak ki a német társadalomban.

A bajor eredmény nem meglepő, mert a CSU évtizedek óta stabilan és jól kormányozza Bajorországot. Bauer Bence mindazonáltal rámutatott: az 50-es évektől eltekintve, amikor még szortírozódott a bajor pártrendszer, a CSU most hozta a legrosszabb eredményét: alulmúlták az 5 évvel ezelőtti 37,2 százalékot.

"Markus Södernek ez igazán fejfájást okozhat, hiszen mindig azt mondták, hogy a 37,2 százalékos szereplés a fokmérője annak, hogy ő sikeres miniszterelnök-e vagy sem. A 37,0 viszonylag közel van ehhez az értékhez, de egyértelmű, hogy Söder szerepe, pozíciója nem lett erősebb" - értékelt.

Kiemelte a Szabad Választókat, a CSU koalíciós pártját, amely második helyen végzett 15,8 százalékkal. Ez a szerveződés egy jobboldali, polgári, liberális pártként definiálja magát, és nagyon erősen tudott szárnyalni, 4 százalék plusszal végzett. Ez azt is mutatja Bauer Bence szerint, hogy van polgári szavazói réteg, amely nem támogatja a CSU-t Bajorországban.

A jelenlegi kormányok folytathatják a munkájukat.

Bajorországban a CSU-Szabad Választók alkotta formáció maradhat, amely nagyon népszerű és egyértelmű többséggel rendelkezik, több mint 50 százalék szavazott rájuk. Elmondása szerint Hessenben a mostani CDU-Zöldek alkotta kormánykoalíció akár folytathatja is a munkáját Boris Rhein miniszterelnök vezetésével, de a hírek szerint tárgyalnának a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával.

(A nyitóképen: Robert Lambrou, az Alternatíva Németországnak - AfD - párt jelöltje leadja voksát a Hessen tartománybeli Wiesbaden egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×