Noha a két tartományban az eredmények nyomán kevés a valószínűsége annak, hogy változik az eddig regnáló helyi kormányok összetétele, elemzők szerint mind a bajorországi, mind a hesseni szavazásnak komoly tanulságai vannak, és az országos politikát jelentősen befolyásoló következményei lehetnek.
Erről tanúskodik az a felmérés, amelynek a kormánykoalíció számára "megrázó" eredményeit a Die Welt és a Bild ismertette. Az Insa intézet által végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanis
a németek 57 százaléka azon a véleményen van, hogy sürgősen előre hozott választásokra van szükség.
Az emberek mindenekelőtt a koalíció túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitikájával elégedetlenek.
Elemzők szerint ugyanakkor egyre nagyobb a csalódás a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló hárompárti koalíció gazdaság-, valamint szociálpolitikájával kapcsolatban is.
A megkérdezettek mindössze 31 százaléka volt azon a véleményen, hogy a Scholz-kormánynak hivatalban kell maradnia négyéves mandátumának lejártáig. A politikai menetrend szerint Németországban a soron következő parlamenti választásokat 2025 októberében tartják.
A kormány menekültpolitikájával összefüggésben a válaszadók nem is a kancellárt, hanem belügyminiszterét, Nancy Faesert tekintették a fő bűnbaknak, és azonnali lemondását követelték. Faeser a hesseni tartományi választásokon az SPD listavezetőjeként indult. Elemzők rendkívüli népszerűtlenségének tulajdonítják azt, hogy a szociáldemokraták Hessenben "történelmi" vereséget szenvedtek. A rendkívüli kudarc és a miniszter azonnali lemondását célzó, szociáldemokrata politikusok által is hangoztatott követelések ellenére
Olaf Scholz kiállt Nancy Faeser mellett.
"A kancellár határozottan eltökélt abban, hogy kormányában Nancy Faeserrel továbbra is mint belügyminiszterrel kíván együttműködni" – tájékoztatott a szóvivője.
A tartományi választások legfőbb nyertese nem is a Bajorországban győztes kisebbik keresztény párt, a CSU és nem a nagyobbik testvérpárt, a hesseni győztes CDU, hanem a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt volt. A 2013-ban alakult és mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt Hessenben eddigi legjobb tartományi eredményét érte el, de Bajorországban is rendkívül jól szerepelt. Mindez elemzők szerint egyértelműen bizonyítja, hogy
az AfD-re már nem "protesztpártként" kell tekinteni, hanem olyan politikai alakulatként, amely az egész országban egyre erőteljesebb támogatással rendelkezik.
Ezt tanúsítják az országos felmérések, amelyek szerint a CDU/CSU után a konzervatív pártszövetségtől jobbra elhelyezkedő párt stabilan tartja második helyét, fölényesen megelőzve a kormánykoalíció pártjait. A hétvégi választások eredményei ugyanakkor még inkább egyértelművé tették, hogy a párt nemcsak a keleti tartományokban népszerű, hanem immár a nyugatiakban is egyre nagyobb támogatottsággal rendelkezik.
Az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban a radikális jobboldali AfD a felmérések szerint hosszabb ideje a legnépszerűbb, megelőzve az összes többi pártot. A nyugati tartományokban ugyan még nem ez a helyzet, de elemzők szerint egyértelmű, hogy komoly politikai szereplőként az ország nyugati felében az AfD-vel is számolni kell.
Nem erről tanúskodott a CDU/CSU esélyes kancellárjelöltjének tartott Friedrich Merz nyilatkozata.
"Az AfD erősödése aggaszt bennünket"
– fogalmazott a CDU elnöke, aki szerint szociáldemokrata szavazók pártolnak át a radikális jobboldal párthoz. Ebből kiindulva Merz közös feladatnak nevezte, hogy "a politikai közép megoldást találjon erre a problémára".