eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Padlón a kormánykoalíció: a németek többsége új választásokat akar

Megrengették Németországot a hét végi tartományi választások. Bajorországban és Hessenben egyaránt a konzervatívok nyertek, az országos vesztes pedig az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali kormánykoalíció. Olyannyira, hogy a legfrissebb felmérések szerint a németek többsége azonnali, előre hozott választásokat akar, és gyökeres váltást a menekültpolitikában.

Noha a két tartományban az eredmények nyomán kevés a valószínűsége annak, hogy változik az eddig regnáló helyi kormányok összetétele, elemzők szerint mind a bajorországi, mind a hesseni szavazásnak komoly tanulságai vannak, és az országos politikát jelentősen befolyásoló következményei lehetnek.

Erről tanúskodik az a felmérés, amelynek a kormánykoalíció számára "megrázó" eredményeit a Die Welt és a Bild ismertette. Az Insa intézet által végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanis

a németek 57 százaléka azon a véleményen van, hogy sürgősen előre hozott választásokra van szükség.

Az emberek mindenekelőtt a koalíció túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitikájával elégedetlenek.

Elemzők szerint ugyanakkor egyre nagyobb a csalódás a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló hárompárti koalíció gazdaság-, valamint szociálpolitikájával kapcsolatban is.

A megkérdezettek mindössze 31 százaléka volt azon a véleményen, hogy a Scholz-kormánynak hivatalban kell maradnia négyéves mandátumának lejártáig. A politikai menetrend szerint Németországban a soron következő parlamenti választásokat 2025 októberében tartják.

A kormány menekültpolitikájával összefüggésben a válaszadók nem is a kancellárt, hanem belügyminiszterét, Nancy Faesert tekintették a fő bűnbaknak, és azonnali lemondását követelték. Faeser a hesseni tartományi választásokon az SPD listavezetőjeként indult. Elemzők rendkívüli népszerűtlenségének tulajdonítják azt, hogy a szociáldemokraták Hessenben "történelmi" vereséget szenvedtek. A rendkívüli kudarc és a miniszter azonnali lemondását célzó, szociáldemokrata politikusok által is hangoztatott követelések ellenére

Olaf Scholz kiállt Nancy Faeser mellett.

"A kancellár határozottan eltökélt abban, hogy kormányában Nancy Faeserrel továbbra is mint belügyminiszterrel kíván együttműködni" – tájékoztatott a szóvivője.

A tartományi választások legfőbb nyertese nem is a Bajorországban győztes kisebbik keresztény párt, a CSU és nem a nagyobbik testvérpárt, a hesseni győztes CDU, hanem a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt volt. A 2013-ban alakult és mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt Hessenben eddigi legjobb tartományi eredményét érte el, de Bajorországban is rendkívül jól szerepelt. Mindez elemzők szerint egyértelműen bizonyítja, hogy

az AfD-re már nem "protesztpártként" kell tekinteni, hanem olyan politikai alakulatként, amely az egész országban egyre erőteljesebb támogatással rendelkezik.

Ezt tanúsítják az országos felmérések, amelyek szerint a CDU/CSU után a konzervatív pártszövetségtől jobbra elhelyezkedő párt stabilan tartja második helyét, fölényesen megelőzve a kormánykoalíció pártjait. A hétvégi választások eredményei ugyanakkor még inkább egyértelművé tették, hogy a párt nemcsak a keleti tartományokban népszerű, hanem immár a nyugatiakban is egyre nagyobb támogatottsággal rendelkezik.

Az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban a radikális jobboldali AfD a felmérések szerint hosszabb ideje a legnépszerűbb, megelőzve az összes többi pártot. A nyugati tartományokban ugyan még nem ez a helyzet, de elemzők szerint egyértelmű, hogy komoly politikai szereplőként az ország nyugati felében az AfD-vel is számolni kell.

Nem erről tanúskodott a CDU/CSU esélyes kancellárjelöltjének tartott Friedrich Merz nyilatkozata.

"Az AfD erősödése aggaszt bennünket"

– fogalmazott a CDU elnöke, aki szerint szociáldemokrata szavazók pártolnak át a radikális jobboldal párthoz. Ebből kiindulva Merz közös feladatnak nevezte, hogy "a politikai közép megoldást találjon erre a problémára".

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×