eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Exit poll: Bajorországban a CSU, Hessenben a CDU nyerte a választást

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.

A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a csak Bajorországban működő CSU a szavazatok 36,5-37 százalékát gyűjtötte össze, kissé meggyengülve a legutóbbi, 2018-as választáson elért 37,2 százalékhoz képest. Az összes többi párt jóval 20 százalék alatti eredménnyel végzett.

Hessenben a 16 közül 15 német tartományban működő CDU 34,5-35,5 százalékot szerzett, jelentősen erősödve az öt évvel korábbi 27 százalékhoz viszonyítva. A többi párt ebben a tartományban is rendre jóval 20 százalék alatti eredményt ért el.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai - szociáldemokraták (FDP), Zöldek, liberálisok (FDP) - gyengültek, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (Afd) erősödött mindkét tartományban.

Az AfD Hessenben a második számú politikai erővé léphet elő, az exit poll alapján a szavazatok 16,6 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2018-as 13,1 százalékkal.

A harmadik az SPD 15,7 százalékkal, a negyedik a Zöldek pártja 15,1 százalékkal. Az előző választáson mindkét párt 19,8 százalékot szerzett. Az FDP az 5 százalékos bejutási küszöbön áll, a hétfőre várható hivatalos előzetes választási végeredmény alapján dől majd el, hogy rendelkezik-e képviselettel a következő ciklusban a wiesbadeni Landtagban.

Bajorországban továbbra is a Zöldek a második erő, bár a 2018-as 17,6 százalék helyett 15,7 százalékot szereztek a felmérések szerint.

A harmadik az AfD 15,3 százalékkal, 5,1 százalékponttal erősödve az öt évvel korábbi 10,2 százalékhoz képest.

A CSU eddigi koalíciós társa, a Szabad Választók (Freie Wähler - FW) nevű regionális párt 14,3 százalékot szerzett, ugyancsak erősödött a 2018-as 11,6 százalékhoz képest. Az SPD a szavazatok 8,4 százalékát gyűjtötte össze, gyengülve az előző választáson elért 9,7 százalékhoz képest.

Az FDP várhatóan kiesik a müncheni Landtagból, a 2018-as 5,1 százalék után 3 százalékot szerzett.

Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a "polgári koalíció" folytatását tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.

Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×