Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Exit poll: Bajorországban a CSU, Hessenben a CDU nyerte a választást

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.

A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a csak Bajorországban működő CSU a szavazatok 36,5-37 százalékát gyűjtötte össze, kissé meggyengülve a legutóbbi, 2018-as választáson elért 37,2 százalékhoz képest. Az összes többi párt jóval 20 százalék alatti eredménnyel végzett.

Hessenben a 16 közül 15 német tartományban működő CDU 34,5-35,5 százalékot szerzett, jelentősen erősödve az öt évvel korábbi 27 százalékhoz viszonyítva. A többi párt ebben a tartományban is rendre jóval 20 százalék alatti eredményt ért el.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai - szociáldemokraták (FDP), Zöldek, liberálisok (FDP) - gyengültek, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (Afd) erősödött mindkét tartományban.

Az AfD Hessenben a második számú politikai erővé léphet elő, az exit poll alapján a szavazatok 16,6 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2018-as 13,1 százalékkal.

A harmadik az SPD 15,7 százalékkal, a negyedik a Zöldek pártja 15,1 százalékkal. Az előző választáson mindkét párt 19,8 százalékot szerzett. Az FDP az 5 százalékos bejutási küszöbön áll, a hétfőre várható hivatalos előzetes választási végeredmény alapján dől majd el, hogy rendelkezik-e képviselettel a következő ciklusban a wiesbadeni Landtagban.

Bajorországban továbbra is a Zöldek a második erő, bár a 2018-as 17,6 százalék helyett 15,7 százalékot szereztek a felmérések szerint.

A harmadik az AfD 15,3 százalékkal, 5,1 százalékponttal erősödve az öt évvel korábbi 10,2 százalékhoz képest.

A CSU eddigi koalíciós társa, a Szabad Választók (Freie Wähler - FW) nevű regionális párt 14,3 százalékot szerzett, ugyancsak erősödött a 2018-as 11,6 százalékhoz képest. Az SPD a szavazatok 8,4 százalékát gyűjtötte össze, gyengülve az előző választáson elért 9,7 százalékhoz képest.

Az FDP várhatóan kiesik a müncheni Landtagból, a 2018-as 5,1 százalék után 3 százalékot szerzett.

Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a "polgári koalíció" folytatását tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.

Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×