Infostart.hu
eur:
360.3
usd:
308.95
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/RIA Novosztyi/Pavel Bednyakov

Vlagyimir Putyin: Ukrajnában meg kell állítani a Nyugat háborúját

Az orosz elnök a dél-afrikai BRICS-csúcson mondott videó beszédében ismét a nyugatot vádolta az ukrajnai háború kirobbantásával és azt mondta, hogy országa a 6 vezető hatalom között van.

Nagyívű beszédet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök – igaz, a távolból – a dél-afrikai BRICS-csúcson. A szervezet olyan nagy gazdaságokat fog össze, mint Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India és Kína.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Putyin is ott lesz Johannesburban, de azután, hogy háborús bűnökkel vádolták meg az ukrajnai gyerekek Oroszországba történő szállítása miatt – és mivel magában Dél-Afrikában is egyes hatóságok kilátásba helyezték, hogy őrizetbe veszik és átadják – végül nem ment el. Az orosz elnök ismét a Nyugatot vádolta az ukrajnai invázióért: „egyetlen cél irányít bennünket, hogy leállítsuk a nyugat és csatlósai által a Donbászban élők ellen indított háborút” – mondta.

„Egyes országok ama vágya, hogy fenntartsák a hegemóniájukat a világban vezetett a súlyos ukrajnai válsághoz” – tette hozzá. Moszkva azt állítja, hogy kész a háború lezárásához vezető tárgyalásokra, de ehhez úgymond „figyelembe kell venni az új realitásokat”. Ez azt jelenti, hogy Oroszország elfoglalta Ukrajna egyötödét és ezt a területet már nem is akarja visszaadni.

Mindez viszont elfogadhatatlan az ukrán vezetés számára, még akkor is, amikor a nyugati médiában kezdik egyre többet pedzegetni, hogy csökken az ukrán férfilakosság harci kedve és az ország kifogyhat a katonákból. Az AP hírügynökség szerint Putyin már előre felvette beszédét, amelyben illegitimnek nevezte az országa elleni szankciókat és arra utalt, hogy ellehetleníti az ukrán gabona-exportot, hacsak nem enyhítik az orosz mezőgazdasági és élelmiszer-termékekre vonatkozó korlátozásokat.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyíltan nem szankcionálta az orosz agrár-ágazatot, de korlátozta Oroszország hozzáférését a nemzetközi fizetési rendszerekhez, ami megnehezíti az orosz élelmiszer, műtrágya és más termékek piacra juttatását. Putyin ezzel indokolta az Ukrajnával korábban kötött gabona alku felfüggesztését. A Nyugat Oroszország megbüntetésével, „illegitim szankcióival és egy szuverén ország vagyonának befagyasztásával a szabadkereskedelem alapvető normáit tapossa” – mondta.

Egy hazai közönségnek szánt, otthoni beszédében közben Putyin „nehéznek” nevezte hazája demográfiai helyzetét. Korábban kiadta a kormánynak, tegyen lépéseket a születések számának növelésére és az átlagéletkor meghosszabbítására. A BRICS-csúcsra visszatérve, konfrontatív hangulatban üzent Hszi Csin-ping kínai elnök is, aki Putyinhoz hasonlóan azt mondta: „egy hegemóniájához megszállottan ragaszkodó ország, mindent megtesz a feltörekvő piacok és fejlődő országok megbénításáért. Aki gyorsan fejlődik, az a visszatartás célpontjává válik” – tolmácsolta a kínai elnök szavait Vang Vendao kereskedelmi miniszter. Hszi nem ment el a csúcs nyitónapjára. A találkozó fő napirendi kérdése a már most a globális lakosság 40%-át lefedő BRICS-csoport bővítésének módja.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×