A tagállamok vezetői az újabb 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás mellett megállapodtak abban is, hogy az Európai Unió egy éven belül egymillió lőszert biztosít majd az ukrán erőknek. Ennek költsége 2 milliárd euró körül alakulhat majd.

A tüzérségi lövedékek beszerzés két módon valósulna meg:

• egyrészt a már meglévő tagállami keretek átcsoportosításával,
• másrészt úgy, hogy az Európai Unió igénnyel jelentkezne a védelmi ipar piacán, koordinálva a beszerzést, amit aztán átirányítana Ukrajnába

– mondta Gálik Zoltán. Mindezt nem az unió költségvetéséből, hanem az úgynevezett Európai Békekeretből finanszíroznák.

A csúcson szó volt az ukrán területekről Oroszországba vitt gyerekek sorsáról is, ami miatt korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Bár az EU tagállami egyértelmű támogatásukat fejezték ki, a Corvinus docense szerint az egyelőre nem világos, hogy ezt a gyakorlatban hogyan is lehet végrehajtani. Hozzátette: a főként a Donbaszból, illetve a keleti megyékből elhurcolt, akár több tízezer gyerek ügyének kivizsgálása a Nemzetközi Büntetőbíróság felelőssége lesz.

A csúcson ígéret hangzott el további segítségről az ukrán gabonaexport miatt nehéz helyzetbe került európai gazdáknak. Magyarország az első körben nem kapott forrásokat, de a következő hónapok tárgyalásai függvényében ebben még lehet változás – mondta a szakértő.

Brüsszelben terítéken volt a migráció is. Az egyetemi docens emlékeztetett, februárban már volt egy uniós találkozó, és ennek az eredményeit szentesítette tulajdonképpen a legfelsőbb európai döntéshozó szerv. A februári ülés legfontosabb üzenete az volt, hogy az EU tovább szeretné fejleszteni – minőségileg és anyagilag is – a határvédelmet a támogatások rendszerében, forrásokat biztosítva a tagállamok számára.

Kiemelt figyelmet kapott az energia- és iparpolitika, a beruházások és a tőkepiaci uniónak az elmélyítése, összefoglalva tehát az európai versenyképesség megőrzésének és javításának a kérdése, hiszen ezen a téren komoly kihívások előtt áll az EU. Gálik Zoltán példaként említette az Egyesült Államok nagy, válságkezelésre kitalált szubvenciós rendszerét, amire az unió egy európai szuverén alapnak a felállításával próbál majd nemsokára válaszolni.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense összességében úgy véli, hogy a mostani inkább

egy mérsékeltebb, úgymond előkészítő csúcs volt a június végi találkozó előtt,

ahol az európai vezetők azokról a kezdeményezésekről fognak tárgyalni, amiket most áttekintettek, illetve folyamatba helyezték a megoldásukat. A show-t egyébként kicsit elvitte a német és francia vetekedés, hiszen a robbanómotor 2035-re ígért betiltását Németország az utolsó pillanatban megpróbálta felrúgni – tette hozzá a szakértő, aki szerint ennek kérdése is folytatódhat a következő csúcson.