Infostart.hu
eur:
393.02
usd:
340.46
bux:
122680.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Olaf Scholz is véleményt mondott az európai bankokról

Az európai bankrendszer stabil, "kifizetődő volt", hogy az elmúlt években szigorú bankszabályok és előírások születtek Európában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozójának befejező, euróövezettel foglalkozó munkanapját követően.

Azzal összefüggésben, hogy a Deutsche Bank részvényeinek értéke jelentősen csökkent pénteken, a német kancellár leszögezte: a bank erős, nincs ok kétségekre a jövőjét illetően. A Deutsche Bank alaposan átszervezte és modernizálta üzleti modelljét, és nagyon nyereségessé vált - tette hozzá.

Scholz arról is beszélt, hogy az uniónak "a lehető leggyorsabban még több kereskedelmi megállapodást kell kötnie", példaként pedig az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac országai (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megállapodást nevezte meg. Kiemelte: az EU-nak "tisztességes partnernek" kell lennie, ami szavai szerint azt jelenti, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak segíteniük kell a partnerországokat ellátási láncaik kiépítésében.

Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke a csúcsértekezletről távozva újságíróknak nyilatkozva közölte: az uniós bankok a szigorú szabályozásnak köszönhetően képesek ellenállni a jelenlegi zavaroknak.

"Nagyon bízom a bankrendszerünkben, amely a likviditás és a rugalmasság megfelelő mértékét építette ki. Már látjuk az eredményét mindannak, amit a múltban tettünk. Továbbra is stabil megközelítést kell alkalmaznunk" - fogalmazott.

Kijelentette továbbá: noha "természetesen" tisztában van a piaci fejleményekkel, az európai bankrendszer szilárd a 2008-as pénzügyi válság után elfogadott "politikai döntéseknek" köszönhetően. Figyelmeztetett ugyanakkor: folytatni kell a közösség pénzügyi szabályozásának megerősítését.

Uniós diplomaták beszámolója szerint a tanácskozás során Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a tagállami vezetőknek elmondott beszédében azt mondta: az eurózóna bankszektora "rugalmas" az erős tőke- és likviditási mutatóknak és annak köszönhetően, hogy az EU-tagországok mindegyike alkalmazza a banki szabályozásokat. Közölte: ha a bankoknak segítségre van szükségük, az uniós központi bank készen áll arra, hogy segítséget nyújtson. Az EKB eszköztára képes arra, hogy szükség esetén likviditást biztosítson az euróövezet pénzügyi rendszere számára - mondta.

Mark Rutte holland miniszterelnök a tanácskozást követően azt mondta, az elmúlt években hozott intézkedéseknek pozitív hatásuk volt az európai bankrendszerre. "Általánosságban úgy gondolom, hogy jó formában vagyunk" - fogalmazott.

Ugyanakkor megjegyezte: "legfőbb ideje", hogy már a következő hónapban lezárják a bankunió reformjáról szóló megbeszéléseket, bár a jelenlegi felügyelet elég erős, meg kell tenni az utolsó lépéseket.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az euróövezeti csúcstalálkozót követően bizalmát fejezte ki az európai bankrendszer iránt, és azt mondta: meggyőződése szerint a bankrendszer "stabil és erős". Európa megtanulta a leckét a legutóbbi pénzügyi válságból, hogy "biztosítsa: a múlt hibái ne ismétlődjenek meg".

Kijelentette, "teljesen biztos" a görög bankok stabilitásában és szilárdságában, majd hozzátette: a nemteljesítő hitelek aránya az 2019-es 40 százalékról 2023-ra 10 százalék alá csökkent az országban.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő azt mondta, az Európai Unió egységesebb, "jobban felkészült" és "más receptekkel" rendelkezik a lehetséges új válságokra,

mint a legutóbbi gazdasági válság idején.

"Szerencsére Európa tanult az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság tanulságaiból" - fogalmazott Sánchez, majd kiemelte: ez segített abban, hogy jobban felkészüljön olyan kihívásokra, mint a koronavírus-járvány, vagy az ukrajnai háború.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, támogatja az Európai Központi Bank azon kezdeményezését, hogy az osztrák Raiffeisen bankot kilépésre kényszerítse Oroszországból. Amennyiben ez nem valósulna meg, a lengyel kormányfő szankciók lehetséges bevezetését szorgalmazta a bankkal szemben.

"A Raiffeisen International továbbra is üzleti tevékenységet folytat Moszkvában, pénzt keres és az orosz költségvetés befizetője" - fogalmazott.

Véleménye szerint céldátumot kell meghatározni a vállalatok számára, hogy felszámoljanak minden üzleti tevékenységet Oroszországban. Ha nem, akkor bizonyos szankciókat vagy intézkedéseket kell hozni ellenük - tette hozzá Morawiecki.

Az uniós vezetők az euróövezeti csúcstalálkozót követően elfogadott zárónyilatkozatukban kijelentették: az Európai Unió tagországainak gazdasága a magas infláció és az energiaárak ellenére a vártnál egészségesebb alapokon kezdték meg a 2023-as évet. Az uniós bankszektor rugalmas, erős tőke- és likviditási pozíciókkal rendelkezik.

Hangsúlyozták: a bankunió jelentősen megerősítette az uniós bankrendszer rugalmasságát és ellenállóképességét, ugyanakkor folyamatos erőfeszítésekre van szükség kiteljesítése érdekében. Figyelmeztettek továbbá: az erős európai pénzügyi architektúra kulcsfontosságú a tartós befektetések vonzásában, az innováció és a munkahelyteremtés támogatásában, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsításában. A gazdaságirányítási keret a gazdasági és monetáris unió felépítésének kulcsfontosságú pillére, támogatja az euró stabilitását és az euróövezet gazdaságának rugalmasságát - közölték.

Végezetül leszögezték: továbbra is elkötelezettek a tagállami gazdaságpolitikák szoros összehangolása mellett, a gazdaságok ellenálló képességének növelése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett
cikkünk frissül!

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Az EU-csúcs csütörtöki napját követően Orbán Viktor éjszaka már rövid értékelést tartott, pénteken azonban bővebben is elemezte a helyzetet Brüsszelben. Mint mondta, „nem tekerték szőnyegbe és haza is engedik", mert „azt remélik a csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök úgy fogalmazott: április 12-én, a magyar választásokon lesz majd a második csata, amit meg kell vívnia.

Teherán: likvidálták az Iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét is

Ali Mohammed Naini egy ellene irányuló, célzott légicsapásban vesztette életét. Benjamin Netanjahu előző este úgy fogalmazott: „gyors váltások lesznek” a Forradalmi Gárda élén...
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Hallatott magáról az iráni legfőbb vezető, a Forradalmi Gárda újabb fontos emberét likvidálták – Híreink az iráni háborúról pénteken

Hallatott magáról az iráni legfőbb vezető, a Forradalmi Gárda újabb fontos emberét likvidálták – Híreink az iráni háborúról pénteken

Péntekre virradóra folytatódtak a támadások Izrael és Irán között, miközben a perzsa állam továbbra is drón- és rakétacsapásokat hajt végre az arab öbölországok ellen. Az iráni média szerint péntek reggel egy támadásban életét vesztette az iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Ali Mohammad Naeini. Az izraeli hadsereg később megerősítette az értesülést. Péntek reggel nyilatkozatot tett közzé Irán új legfőbb vezetője, Modzstaba Hámenei, az iráni hírszerzési miniszter napokkal korábban bekövetkezett megölése kapcsán. Hámenei szerint sem Irán külső, sem belső ellenségei nem lehetnek biztonságban. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×