eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Olaf Scholz is véleményt mondott az európai bankokról

Az európai bankrendszer stabil, "kifizetődő volt", hogy az elmúlt években szigorú bankszabályok és előírások születtek Európában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozójának befejező, euróövezettel foglalkozó munkanapját követően.

Azzal összefüggésben, hogy a Deutsche Bank részvényeinek értéke jelentősen csökkent pénteken, a német kancellár leszögezte: a bank erős, nincs ok kétségekre a jövőjét illetően. A Deutsche Bank alaposan átszervezte és modernizálta üzleti modelljét, és nagyon nyereségessé vált - tette hozzá.

Scholz arról is beszélt, hogy az uniónak "a lehető leggyorsabban még több kereskedelmi megállapodást kell kötnie", példaként pedig az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac országai (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megállapodást nevezte meg. Kiemelte: az EU-nak "tisztességes partnernek" kell lennie, ami szavai szerint azt jelenti, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak segíteniük kell a partnerországokat ellátási láncaik kiépítésében.

Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke a csúcsértekezletről távozva újságíróknak nyilatkozva közölte: az uniós bankok a szigorú szabályozásnak köszönhetően képesek ellenállni a jelenlegi zavaroknak.

"Nagyon bízom a bankrendszerünkben, amely a likviditás és a rugalmasság megfelelő mértékét építette ki. Már látjuk az eredményét mindannak, amit a múltban tettünk. Továbbra is stabil megközelítést kell alkalmaznunk" - fogalmazott.

Kijelentette továbbá: noha "természetesen" tisztában van a piaci fejleményekkel, az európai bankrendszer szilárd a 2008-as pénzügyi válság után elfogadott "politikai döntéseknek" köszönhetően. Figyelmeztetett ugyanakkor: folytatni kell a közösség pénzügyi szabályozásának megerősítését.

Uniós diplomaták beszámolója szerint a tanácskozás során Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a tagállami vezetőknek elmondott beszédében azt mondta: az eurózóna bankszektora "rugalmas" az erős tőke- és likviditási mutatóknak és annak köszönhetően, hogy az EU-tagországok mindegyike alkalmazza a banki szabályozásokat. Közölte: ha a bankoknak segítségre van szükségük, az uniós központi bank készen áll arra, hogy segítséget nyújtson. Az EKB eszköztára képes arra, hogy szükség esetén likviditást biztosítson az euróövezet pénzügyi rendszere számára - mondta.

Mark Rutte holland miniszterelnök a tanácskozást követően azt mondta, az elmúlt években hozott intézkedéseknek pozitív hatásuk volt az európai bankrendszerre. "Általánosságban úgy gondolom, hogy jó formában vagyunk" - fogalmazott.

Ugyanakkor megjegyezte: "legfőbb ideje", hogy már a következő hónapban lezárják a bankunió reformjáról szóló megbeszéléseket, bár a jelenlegi felügyelet elég erős, meg kell tenni az utolsó lépéseket.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az euróövezeti csúcstalálkozót követően bizalmát fejezte ki az európai bankrendszer iránt, és azt mondta: meggyőződése szerint a bankrendszer "stabil és erős". Európa megtanulta a leckét a legutóbbi pénzügyi válságból, hogy "biztosítsa: a múlt hibái ne ismétlődjenek meg".

Kijelentette, "teljesen biztos" a görög bankok stabilitásában és szilárdságában, majd hozzátette: a nemteljesítő hitelek aránya az 2019-es 40 százalékról 2023-ra 10 százalék alá csökkent az országban.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő azt mondta, az Európai Unió egységesebb, "jobban felkészült" és "más receptekkel" rendelkezik a lehetséges új válságokra,

mint a legutóbbi gazdasági válság idején.

"Szerencsére Európa tanult az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság tanulságaiból" - fogalmazott Sánchez, majd kiemelte: ez segített abban, hogy jobban felkészüljön olyan kihívásokra, mint a koronavírus-járvány, vagy az ukrajnai háború.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, támogatja az Európai Központi Bank azon kezdeményezését, hogy az osztrák Raiffeisen bankot kilépésre kényszerítse Oroszországból. Amennyiben ez nem valósulna meg, a lengyel kormányfő szankciók lehetséges bevezetését szorgalmazta a bankkal szemben.

"A Raiffeisen International továbbra is üzleti tevékenységet folytat Moszkvában, pénzt keres és az orosz költségvetés befizetője" - fogalmazott.

Véleménye szerint céldátumot kell meghatározni a vállalatok számára, hogy felszámoljanak minden üzleti tevékenységet Oroszországban. Ha nem, akkor bizonyos szankciókat vagy intézkedéseket kell hozni ellenük - tette hozzá Morawiecki.

Az uniós vezetők az euróövezeti csúcstalálkozót követően elfogadott zárónyilatkozatukban kijelentették: az Európai Unió tagországainak gazdasága a magas infláció és az energiaárak ellenére a vártnál egészségesebb alapokon kezdték meg a 2023-as évet. Az uniós bankszektor rugalmas, erős tőke- és likviditási pozíciókkal rendelkezik.

Hangsúlyozták: a bankunió jelentősen megerősítette az uniós bankrendszer rugalmasságát és ellenállóképességét, ugyanakkor folyamatos erőfeszítésekre van szükség kiteljesítése érdekében. Figyelmeztettek továbbá: az erős európai pénzügyi architektúra kulcsfontosságú a tartós befektetések vonzásában, az innováció és a munkahelyteremtés támogatásában, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsításában. A gazdaságirányítási keret a gazdasági és monetáris unió felépítésének kulcsfontosságú pillére, támogatja az euró stabilitását és az euróövezet gazdaságának rugalmasságát - közölték.

Végezetül leszögezték: továbbra is elkötelezettek a tagállami gazdaságpolitikák szoros összehangolása mellett, a gazdaságok ellenálló képességének növelése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×