Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én. Mellette Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője (b), Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója (b2) és Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A közép-európai országokról tett bejelentést Orbán Viktor az EU-csúcs után

A miniszterelnök azt írja Facebook-oldalán, hogy lengyel vezetéssel közösen lépnek fel az ukrán gabonadömping káros hatásaival szemben.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Magyarország kimaradt abból az európai uniós segítségből, amit az ukrán gabona kapcsán ítéltek meg egyes országoknak.

Hat EU-tagország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Nagy István agrárminiszter korábban Brüsszelben, az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kijelentette az ügy kapcsán, hogy az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban posztolt közvetlenül az EU-csúcs után.

„Véget ért az EU-csúcs. A közép-európai országok megállapodtak:

Mateusz Morawiecki koordinálásával közösen lépünk fel, hogy megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól”

– áll a bejegyzésben. Ebből tehát úgy tűnik, hogy bár megkapta a támogatást Lengyelország, a lengyel miniszterelnök főszerepet vállal a régió közös érdekérvényesítésében.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×