eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én. Mellette Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője (b), Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója (b2) és Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A közép-európai országokról tett bejelentést Orbán Viktor az EU-csúcs után

A miniszterelnök azt írja Facebook-oldalán, hogy lengyel vezetéssel közösen lépnek fel az ukrán gabonadömping káros hatásaival szemben.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Magyarország kimaradt abból az európai uniós segítségből, amit az ukrán gabona kapcsán ítéltek meg egyes országoknak.

Hat EU-tagország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Nagy István agrárminiszter korábban Brüsszelben, az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kijelentette az ügy kapcsán, hogy az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban posztolt közvetlenül az EU-csúcs után.

„Véget ért az EU-csúcs. A közép-európai országok megállapodtak:

Mateusz Morawiecki koordinálásával közösen lépünk fel, hogy megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól”

– áll a bejegyzésben. Ebből tehát úgy tűnik, hogy bár megkapta a támogatást Lengyelország, a lengyel miniszterelnök főszerepet vállal a régió közös érdekérvényesítésében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×