Január elsején Svédország veszi át az unió soros elnökségét Csehországtól.

Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban elmondta, a svéd elnökség négy prioritásra épít, ezek

1. a biztonság
2. a versenyképesség
3. a zöld átállás, zöld energia
4. értékek, jogállamiság.

"Ezek illeszkednek a svéd belpolitikai kihívásokhoz, és az EU előtt álló kihívásokhoz is" - tette hozzá.

Hogy változhat-e az ukrán–uniós vagy az orosz–uniós viszony, arról azt mondta, a háború "rendkívüli mértékben" határozza meg a programot.

"Minden egyes programpontnál alapul veszik a háborús helyzetet, ebből indulnak ki. A svéd elnökség szeretné növelni a közös fellépési képességet, a továbbiakban is támogatni Ukrajnát, illetve általánosságban is megerősíteni a kontinens biztonságát."

A svédek és a finnek NATO-csatlakozásával kapcsolatban tisztázta, hogy Svédország azért 2023 első felében EU-s téren a saját elnökségére fog koncentrálni, ebben pedig a "stratégiai iránytűre", vagyis fokozni az unió védelmi, ellenállási képességét, ez egészíti ki a NATO-szövetséget.

Arról, hogy milyen feladatokat kell lezárni a következő hat hónapban, úgy fogalmazott, a fent említetteken kívül a szabad verseny értékelését láthatjuk majd, ennek megfelelően ösztönöznék majd a magánbefektetéseket is, például a digitalizáció terén.

"Ami ennél kicsit konkrétabb, az a zöld átállás, zöld energia ügye: egy javaslat szerint

az EU 2030-ig csökkentené a kibocsátását, az ehhez vezető tárgyalássorozatot kellene a svéd elnökségnek lezárnia, 2035-ig pedig ki kellene vezetni a fosszilis energiával üzemelő autókat;

a svéd elnökség azt mondja, hogy bár a magas energiaárak kezelése prioritás, egyúttal nagyon fontos, hogy a hosszútávú energiareform is megvalósuljon, és az unió leváljon az orosz energiáról, ami biztonsági kérdés is" – részletezte Tárnok Balázs.

A cseh elnökségről elmondta, a ciklus vége felé értek el nagy eredményeket, köztük Horvátország schengeni csatlakozását, ugyanitt viszont elmaradt Romániáé és Bulgáriáé.

"Egyértelmű siker volt viszont a helyreállítási alapról szóló tárgyalás lezárása jelentős sikerrel. Általában véve rendkívüli kihívásokkal terhelt időszakban vagyunk, ezért a cseh elnökség eredményeit is felemásnak lehet értékelni" – összegzett.