Az Európai Unió gazdasága épp a svéd EU-tanácsi elnökség kezdetekor lép új korszakba Feledy Botond szerint. A külpolitikai elemző úgy vélte, ha most ügyesek az uniós tagállami kormányok, egy megújuló energiára épülő, innovatívabb, a digitalizációt jól kezelő gazdaság jön létre, ilyen módon az ukrajnai háború okozta szakadás lehetőség is lesz; például az európai hadiipar talpra állására.
"Rájöttünk, hogy még a lőszer is kevés egy háború megvívásához" - jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy mivel a jogállamiság a svéd EU-elnökség négy lábának egyike, Lengyelország és Magyarország ügye bizonyára terítékre kerül ebben a félévben is.
"Az uniós viták egyes részeire van befolyása a svéd elnökségnek, de a magyar kifizetésekkel kapcsolatban a kapuőr az Európai Bizottság lesz és marad; mind az általános költségvetési források lehívhatóságával kapcsolatban, ahol a gyermekvédelmi törvényt mint akadályt nevezték meg a karácsonyi időszakban, és ezzel adott esetben
a kondicionalitási eljárástól függetlenül is a kifizetések visszatarthatók az alapjogi sérelmek lehetősége miatt,
míg az úgynevezett újjáépítési alapból származó pénzeknél teljesen egyértelmű házi feladata van Budapestnek: a 27 szupermérföldkő teljesítése. Onnantól kezdve lesznek igazolhatók az első költések. Azt is mondhatjuk, hogy a diplomáciai megoldások jövő márciusra tolták ki a viták további érdemi részeinek az eldöntését, egyáltalán nincs tehát szó arról, hogy bármelyik fél véglegesen megoldottnak tekinthetné az ügyeket, amelyekben a svédek eddig inkább a számonkérő oldalhoz tartoztak, a szigorúbb ellenőrzést támogatták eddig is Magyarországgal szemben."
Közben az EU-t rázza a korrupciós botrány, az úgynevezett Katar-gate, már EP-mandátumok sorsa is kétségessé válik.
"Szerencsés esetben a Katar-gate is azt szolgálja, hogy a stratégiai korrupció politikai kockázatairól sokkal többet és alaposabban beszélgessünk Brüsszelben és a tagállamokban egyaránt... Azért, mert
egyes helyeken lebukik a korrupt működés, az tulajdonképpen dicséri az adott igazságszolgáltatási szervezet, jelen esetben a belga munkáját.
Óvatosan bánnék tehát azzal, hogy összehasonlításokat vonjunk le, hogy hol mekkora a korrupció. A felderítettség és a látencia aránya, amely megmutathatná, hogy hol mekkora a korrupció" - utalt Feledy Botond arra, hogy a magyar kormány érve jelenleg épp az, hogy Brüsszel beszél korrupcióról Magyarország esetében, miközben Brüsszelben van egy ilyen botrány.
Szerinte az EU-n kívüli, úgynevezett "harmadik országok" szerepvállalásával van jelenleg a legnagyobb probléma.
Azzal kapcsolatban, hogy a svéd uniós elnökség szigorúbb lesz-e Magyarországgal szemben amiatt, hogy hazánk még mindig nem ratifikálta Svédország NATO-tagságát, tisztázta, az elnökség kifejezetten diplomáciai szerepkörre kell, hogy korlátozódjon, többséget kell összehoznia az egyes törvények mögött.
"Kifejezetten udvariatlan lenne, ha saját céljai elérésére zsarolásként használna eszközöket, ráadásul a ratifikációt Magyarország többször megígérte, csak az időpontot tologatják"
- mondta.
Feledy Botond szerint - magához képest - alapvetően gyorsan tudott reagálni az EU az orosz-ukrán háború miatti kihívásokra, de kiderültek "stratégiai hiányosságok" is az unió háza táján; reálisabb értékeléseket kell számba venni az orosz kapcsolatban, illetve a saját energiapiacának biztonsága vagy az egyoldalú függőség terén.