Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pixabay.com

Szakértő a svéd EU-elnökségről: a zöld átállás prioritás lesz, a nemzeti karakter nem

Hiába történt markáns jobboldali fordulat októberben a svéd választásokon, ez a most indult uniós soros elnökségben nem fog megjelenni a Corvinus Egyetem docense szerint.

Január 1-jén fél évre Svédország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, Csehországnak és Svédországnak, de még a korábbi elnök Franciaországnak is az egyik legfontosabb feladata az európai egység megőrzése volt egy olyan időszakban, amelyben két nagy kihívás is érkezett:

  • az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a válaszlépések levezénylése
  • az újjáépítés a Covid-helyzet után.

"Ebben hozta össze Csehország azokat az együttműködéseket, amelyekben az EU tagállamai elfogadták az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ezek az európai egység irányába mutattak. És elfogadták azokat a döntéseket is, amelyek a vírusválságból kivezető úton mutattak irányt a helyreállítás felé" - fogalmazott Gálik Zoltán.

Az EU-ban fél év egy szokásos elnökség időtartama, ez már egy csaknem fél évszázados hagyomány a közösségben. Az elnök feladata az Európai Bizottság által kitalált úgynevezett "nyitott dossziék" ügyében koordinálni az EB, az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között, és megpróbálja elérni, hogy a jogszabályok minél gyorsabban végigmenjenek az "európai útvesztőkön".

Egy fél év azonban nem valami hosszú idő, épp ezért prioritásokat határoz meg magának egy-egy elnökség. A svédekéi a következők:

  1. biztonság, Ukrajna katonai támogatása
  2. európai gazdasági ellenállóképesség javítása, versenyképessége
  3. jóléti/zöld átállás
  4. jogállamiság.

A NATO-ba is igyekvő Svédországnak ezek közül különösen is fontos a zöld átállás ügye.

"Mindenképpen megpróbálja majd keresztülvinni a tervezett jogszabályokat, például

  • a természet helyreállításáról szóló rendeletet
  • a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv
  • a fenntartható termékek környezetbarát tervezése
  • a mezőgazdasági termékek, szintetikus növények hasznosítása.

Emellett kiemelten fog foglalkozik az európai versenyképesség helyreállításával, megpróbálják megújítani a stabilitási és növekedési paktumot, amely 1996 óta az európai államokban a fiskális kritériumokat szabályozzák. Megpróbálnak majd villamosenergia-piaci reformokat elérni a megújuló forrásokról szóló irányelv elfogadásával. És új szabadkereskedelmi megállapodások terén is megpróbálnak előrelépni - Chile, Új-Zéland, Mexikó, dél-amerikai államok. És van egy állandó feladat is a brexit miatt" - sorolta Gálik Zoltán, utalva arra, hogy az "északír protokollnak" még a megtárgyalása sem kezdődött el.

Svédországban októberben választások voltak, és az eredmények láttán sokan féltették az unió elnökségét attól, hogy "szélsőséges, jobboldali hatás" a kormányon érezhető lehet.

"A svédek viszont biztosították az EU-t, hogy a belpolitikai változás nem hat majd ki a soros elnökségre" - fejtegette Gálik Zoltán, rámutatva, hogy volt már hasonló helyzet más államok esetében, ilyenkor az adott nemzeti kormány "nem priorizálja" az EU-ban a nemzeti "karaktert".

Az ország gazdasága viszonylag stabil, problémái "mindössze" a közös európaiak - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×