Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay.com

Szakértő a svéd EU-elnökségről: a zöld átállás prioritás lesz, a nemzeti karakter nem

Hiába történt markáns jobboldali fordulat októberben a svéd választásokon, ez a most indult uniós soros elnökségben nem fog megjelenni a Corvinus Egyetem docense szerint.

Január 1-jén fél évre Svédország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, Csehországnak és Svédországnak, de még a korábbi elnök Franciaországnak is az egyik legfontosabb feladata az európai egység megőrzése volt egy olyan időszakban, amelyben két nagy kihívás is érkezett:

  • az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a válaszlépések levezénylése
  • az újjáépítés a Covid-helyzet után.

"Ebben hozta össze Csehország azokat az együttműködéseket, amelyekben az EU tagállamai elfogadták az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ezek az európai egység irányába mutattak. És elfogadták azokat a döntéseket is, amelyek a vírusválságból kivezető úton mutattak irányt a helyreállítás felé" - fogalmazott Gálik Zoltán.

Az EU-ban fél év egy szokásos elnökség időtartama, ez már egy csaknem fél évszázados hagyomány a közösségben. Az elnök feladata az Európai Bizottság által kitalált úgynevezett "nyitott dossziék" ügyében koordinálni az EB, az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között, és megpróbálja elérni, hogy a jogszabályok minél gyorsabban végigmenjenek az "európai útvesztőkön".

Egy fél év azonban nem valami hosszú idő, épp ezért prioritásokat határoz meg magának egy-egy elnökség. A svédekéi a következők:

  1. biztonság, Ukrajna katonai támogatása
  2. európai gazdasági ellenállóképesség javítása, versenyképessége
  3. jóléti/zöld átállás
  4. jogállamiság.

A NATO-ba is igyekvő Svédországnak ezek közül különösen is fontos a zöld átállás ügye.

"Mindenképpen megpróbálja majd keresztülvinni a tervezett jogszabályokat, például

  • a természet helyreállításáról szóló rendeletet
  • a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv
  • a fenntartható termékek környezetbarát tervezése
  • a mezőgazdasági termékek, szintetikus növények hasznosítása.

Emellett kiemelten fog foglalkozik az európai versenyképesség helyreállításával, megpróbálják megújítani a stabilitási és növekedési paktumot, amely 1996 óta az európai államokban a fiskális kritériumokat szabályozzák. Megpróbálnak majd villamosenergia-piaci reformokat elérni a megújuló forrásokról szóló irányelv elfogadásával. És új szabadkereskedelmi megállapodások terén is megpróbálnak előrelépni - Chile, Új-Zéland, Mexikó, dél-amerikai államok. És van egy állandó feladat is a brexit miatt" - sorolta Gálik Zoltán, utalva arra, hogy az "északír protokollnak" még a megtárgyalása sem kezdődött el.

Svédországban októberben választások voltak, és az eredmények láttán sokan féltették az unió elnökségét attól, hogy "szélsőséges, jobboldali hatás" a kormányon érezhető lehet.

"A svédek viszont biztosították az EU-t, hogy a belpolitikai változás nem hat majd ki a soros elnökségre" - fejtegette Gálik Zoltán, rámutatva, hogy volt már hasonló helyzet más államok esetében, ilyenkor az adott nemzeti kormány "nem priorizálja" az EU-ban a nemzeti "karaktert".

Az ország gazdasága viszonylag stabil, problémái "mindössze" a közös európaiak - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×