eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Emmanuel Macron francia elnök (b) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Akadozik a német–francia motor, Párizsban sem sikerült megjavítani

Nem vártak csodát az elemzők a francia elnök és a német kancellár párizsi találkozójától, de óvatos reményt fogalmaztak meg, hogy újra működhet a sokat emlegetett német–francia motor, amely hosszú idő óta az Európai Unió hajtóerejének számított, az elmúlt hónapokban azonban erősen akadozott. Emmanuel Macron és Olaf Scholz eszmecseréje azonban nem igazolta a várakozásokat.

Hangzatos nyilatkozatokból ezúttal sem volt hiány. A több mint háromórás egyeztetést követően Olaf Scholz azt emelte ki, hogy a két ország közötti viszony továbbra is nagyon szoros, Párizs és Berlin együtt néz szembe a kihívásokkal. Az Elysée-palota pedig azt hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszonyt nagyon szoros munkaszellemben vitatták meg.

Mivel meglehetősen szokatlan módon a találkozót követően közös tájékoztatót nem tartottak, a nemzetközi sajtó csupán a kiszivárgott értesülésekre hivatkozott. Így egyebek között egy francia elnöki tanácsadó közlésére azzal kapcsolatosan, hogy a két vezető állást foglalt az európai szolidaritás, továbbá az európai védelmi politika erősítése mellett. A részletek tisztázására pedig munkacsoportokat hoznak létre.

A Politico nemzetközi hírportál szerint mindenekelőtt a magas szintű diplomáciában megszokottnak számító

közös sajtótájékoztató elmaradása volt jelzés értékű.

A tájékoztatót Berlin értesülések szerint előre jelezte, az Elysée-palota azonban indoklás nélkül lefújta. Ebben elemzők szerint szerepet játszhatott az is, hogy az előző hétre tervezett, korábban rendszeres közös kormányülést a német fél mondta le. Mindez annak ellenére történt, hogy a kancellár nagy számú sajtókísérettel érkezett Párizsba.

Egy ilyen sajtótájékoztató megtartásának elutasítása része annak a politikai taktikának, amellyel a fogadó fél a vendéget kívánja rendreutasítani – vélekedett a hírportál.

Ami az előzményeket illeti, a francia elnök és a német kancellár között jelentős nézeteltérések voltak az energiaválság kezelését, az európai védelem fejlesztését, valamint a Kínához fűződő kapcsolatokat illetően.

Francia részről nehezményezték, hogy Berlin nem kezeli Párizst szoros partnerként. Legutóbb például azt vették zokon, hogy a német kormány nem tájékoztatta előzetesen Franciaországot a 200 milliárd eurós, az energiaválság terheinek csökkentését célzó programjáról, amelyet később Macron elnök is bírált.

A Politicónak nyilatkozva egy magas rangú német kormánypárti politikus emlékeztetett, hogy korábban, válságos időkben a kétoldalú együttműködés mindig jól működött. Ennek kapcsán a többi között a koronavírus-járvány idején létrehozott helyreállítási alapra utalt. Szerinte teljes mértékben jogos a francia félnek az az elvárása, hogy szorosan egyeztessenek az energiaválságra adandó válaszokról vagy épp a Kínával való kapcsolatok alakításáról.

A francia parlament védelmi bizottságának elnökhelyettese az európai védelmi politikában fennálló nézeteltérésekre hívta fel a figyelmet. Jean-Louis Thiériot kifogásolta, hogy Németország mindenekelőtt az észak- és kelet-európai NATO-partnerekkel való védelmi együttműködésre helyezi a hangsúlyt a korábbi német–francia védelmi együttműködési projektek rovására,

Az ARD német közszolgálati televízió által megszólaltatott elemzők szerint

a német–francia motor továbbra is akadozik.

Scholz állítólag erősen szorgalmazta, hogy Macronnal közösen a mikrofonok elé álljanak, az Elysée-palota azonban nemet mondott.

A korábbi francia külügyminiszter Dominique de Villepin szerint a német–francia pár mára megbénult.

A két ország a jelenlegi körülmények között a nem egységes és nem erős Európán egyáltalán nem tud segíteni – vélekedett az egykori külügyminiszter.

A találkozóval kapcsolatos várakozásokat mindkét fél alacsonyan szabta meg. Ebből kiindulva a csalódások sem túlságosan nagyok – vélekedett az ARD.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×