eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Új lendület kell a francia-német együttműködésnek

Nézeteltérések alakultak ki az ukrajnai háborúval kapcsolatban Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozóján.

A német kancellár a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is "nagyon szoros", a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, s úgy vélte, hogy "nagyon jó és fontos megbeszélést" folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről.

Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a "közép- és hosszú távú francia-német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben" vitatta meg a két ország vezetője. A közlemény szerint megegyeztek, hogy "folytatják az európai szuverenitási, újraiparosítási és dekarbonizációs közös agendát".

Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek.

A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé,

de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót.

Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben - mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.

Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között

az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint "nem jó sem Németországnak, sem Európának".

A nyilatkozatok tanúsága szerint Párizs és Berlin szerdán a megbékélést kívánta hangsúlyozni, jóllehet mindkét fél elismeri, hogy a vitás kérdéseket egyelőre nem sikerült megoldani, s emiatt a szerdára tervezett német-francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×