eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász

Az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséért küzdő ügyvéd 47 éves volt.

Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász, akinél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

Karsai Dániel 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét és állapotát, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy elérje az aktív eutanázia magyarországi engedélyezését, amit ő nem tartott emberölésnek. Erről ő maga beszélt az InfoRádióban 2023 decemberében. Az alkotmányjogász azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok viszont nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét arra hivatkozva, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba, hogy így érje el az életvégi döntésekhez való jogok kibővítését Magyarországon.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, amivel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát.

Karsai Dániel 1977. március 28-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait 1991 és 1995 között a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban folytatta, majd az ELTE jogi karára felvételizett, ahol 2001-ben végzett. Karrierjét az Alkotmánybíróságon kezdte, később dolgozott az Igazságügyi Minisztérium Közjogi Kodifikációs Főosztályán is, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon kapott állást, ahol négy éven keresztül dolgozott. 2009-ben tért haza, és egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársaként folytatta jogi pályafutását. 2011-ben önálló ügyvédi irodát alapított. Ügyvédként több mint ezer ügyfelet képviselt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság előtt. Betegségének első jeleit 2021 júliusában észlelte, amikor egy családi ebéd közben egyszer csak nem érezte a mutatóujját. Néhány hónappal később már a biztonsági övét sem tudta becsatolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×