Infostart.hu
eur:
359.78
usd:
315.54
bux:
143465.06
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Türingia zászlaját helyezik ki az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt sajtótájékoztatója előtt Berlinben 2024. szeptember 1-jén, a kelet-németországi Türingiában és Szászországban tartott tartományi parlamenti választások másnapján. A szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések szerint az AfD nyerte a voksolást Türingiában, és a szomszédos Szászországban is versenyben van a győzelemért a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). Ha a végleges eredmények igazolják a felméréseket, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az AfD tartományi választást nyer.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hiába győzött az AfD, Türingia törvényhozása CDU-s házelnököt választott

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti.

A kelet-németországi Türingia tartományi törvényhozása kereszténydemokrata (CDU) politikust választott szombaton parlamenti elnöknek, félretéve azt a hagyományt, hogy a legerősebb párt kapja ezt a tisztséget; a szeptember 1-jei tartományi választást - most először - a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nyerte meg.

Az AfD a szavazatok közel egyharmadával nyerte meg a választást, vagyis az abszolút többség megszerzésétől távol maradt, és egyetlen más párt sem akar vele együtt kormányozni. Az erfurti törvényhozásnak csütörtökön kellett volna megválasztania a ház elnökét, azonban az ülést félbe kellett szakítani, így az kétnaposra nyúlt, és a végén a Kereszténydemokrata Uniót képviselő Thadäus Königet választották meg elnöknek.

Türingiában, akárcsak más német tartományokban, a választások utáni első ülést a legidősebb törvényhozó - ebben az esetben az AfD-s Jürgen Treutler - vezette. Treutler azonban nem engedte, hogy a képviselők felszólaljanak, indítványokat nyújtsanak be vagy vitát folytassanak, lehetővé téve, hogy minden párt - nem csak saját pártja - jelölteket állítson a házelnöki posztra. Emiatt a CDU panaszt tett a türingiai alkotmánybíróságon, amely pénteken elrendelte az ülés félbeszakítását és a házszabály módosítását, valamint úgy döntött, hogy erre még a házelnök megválasztása előtt sor kerülhet.

A szombati, már nyugodtabb ülésen a képviselők 54 szavazattal 32 ellenében, egy tartózkodás mellett Königet választották meg elnöknek. Az AfD, amelynek 32 törvényhozója van, a tisztségre Wiebke Muhsalt jelölte.

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti. A többi párt azonban közölte, hogy nem választanának AfD-s jelöltet, és tiltakoztak Muhsal személye ellen is, miután évekkel ezelőtt csalás miatt megbüntették.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pártoknak sikerül-e és mikorra kormányt alakítaniuk. E pillanatban az egyetlen lehetőségnek a CDU, egy prominens, baloldali vezetésű új párt és a balközép szociáldemokraták valószínűtlen hármas szövetsége látszik. A feladatot nehezíti, hogy a CDU az AfD-n túl a baloldali Die Linke (Baloldal) párttal sem hajlandó együttműködni. A Die Linke és az AfD együttesen a 88 tartományi parlamenti mandátum felével rendelkezik, így a szükséges többség megteremtése lehetetlen legalább az egyik párt együttműködése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×