Infostart.hu
eur:
375.92
usd:
318.97
bux:
126179.79
2026. február 25. szerda Géza
Türingia zászlaját helyezik ki az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt sajtótájékoztatója előtt Berlinben 2024. szeptember 1-jén, a kelet-németországi Türingiában és Szászországban tartott tartományi parlamenti választások másnapján. A szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések szerint az AfD nyerte a voksolást Türingiában, és a szomszédos Szászországban is versenyben van a győzelemért a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). Ha a végleges eredmények igazolják a felméréseket, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az AfD tartományi választást nyer.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hiába győzött az AfD, Türingia törvényhozása CDU-s házelnököt választott

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti.

A kelet-németországi Türingia tartományi törvényhozása kereszténydemokrata (CDU) politikust választott szombaton parlamenti elnöknek, félretéve azt a hagyományt, hogy a legerősebb párt kapja ezt a tisztséget; a szeptember 1-jei tartományi választást - most először - a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nyerte meg.

Az AfD a szavazatok közel egyharmadával nyerte meg a választást, vagyis az abszolút többség megszerzésétől távol maradt, és egyetlen más párt sem akar vele együtt kormányozni. Az erfurti törvényhozásnak csütörtökön kellett volna megválasztania a ház elnökét, azonban az ülést félbe kellett szakítani, így az kétnaposra nyúlt, és a végén a Kereszténydemokrata Uniót képviselő Thadäus Königet választották meg elnöknek.

Türingiában, akárcsak más német tartományokban, a választások utáni első ülést a legidősebb törvényhozó - ebben az esetben az AfD-s Jürgen Treutler - vezette. Treutler azonban nem engedte, hogy a képviselők felszólaljanak, indítványokat nyújtsanak be vagy vitát folytassanak, lehetővé téve, hogy minden párt - nem csak saját pártja - jelölteket állítson a házelnöki posztra. Emiatt a CDU panaszt tett a türingiai alkotmánybíróságon, amely pénteken elrendelte az ülés félbeszakítását és a házszabály módosítását, valamint úgy döntött, hogy erre még a házelnök megválasztása előtt sor kerülhet.

A szombati, már nyugodtabb ülésen a képviselők 54 szavazattal 32 ellenében, egy tartózkodás mellett Königet választották meg elnöknek. Az AfD, amelynek 32 törvényhozója van, a tisztségre Wiebke Muhsalt jelölte.

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti. A többi párt azonban közölte, hogy nem választanának AfD-s jelöltet, és tiltakoztak Muhsal személye ellen is, miután évekkel ezelőtt csalás miatt megbüntették.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pártoknak sikerül-e és mikorra kormányt alakítaniuk. E pillanatban az egyetlen lehetőségnek a CDU, egy prominens, baloldali vezetésű új párt és a balközép szociáldemokraták valószínűtlen hármas szövetsége látszik. A feladatot nehezíti, hogy a CDU az AfD-n túl a baloldali Die Linke (Baloldal) párttal sem hajlandó együttműködni. A Die Linke és az AfD együttesen a 88 tartományi parlamenti mandátum felével rendelkezik, így a szükséges többség megteremtése lehetetlen legalább az egyik párt együttműködése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump éles hangvétellel üzent Iránnak

Donald Trump éles hangvétellel üzent Iránnak

Az amerikai aranykorról beszélt Donald Trump, az unió állapotáról szóló, rekordhosszú beszédében. Az elnök a kormányzat eredményeit hangoztatta, miközben hevesen bírálta a demokratákat és keményen megfenyegette Iránt.

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×