Infostart.hu
eur:
376.57
usd:
319.5
bux:
126486.37
2026. február 25. szerda Géza
Ukrán katonák egy páncélozott személyszállító harcjárművön a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Egyre többen dezertálnak az ukrán hadseregből

Bár a katonák többsége elítéli a szökevényeket, mind több ukrán fiatalnak van már elege a háborúból.

Az ukrán hadsereg 56. Önálló Gépesített Lövész Dandárjának egyik katonája óriási lavinát indított el, amikor pár napja kiposztolta a Facebookra, hogy dezertál. Serhij Gnyezgyilov bejegyzésében meg is indokolta döntését. "Öt éve tartó, folyamatos szolgálat után döntöttem úgy, hogy megszököm a seregből. Belefáradtam a háborúba és már az sem érdekel, hogy bűntényt követek el" - írta.

Társai egy része elítélte Gnyezgyilov döntését, mások viszont megértően fogadták, hiszen már közülük is többen két éve a fronton harcolnak. Ilja Krotenko őrmester is az elfogadóbbak közé tartozik, bár azzal nem értett egyet, hogy Gnyezgyilov a közösségi médiában hozta nyilvánosságra mire készül.

A Facebook poszt minden esetre komoly társadalmi vitát indított el Ukrajnában

- írja Kiyiv Post. Az angol nyelvű ukrán portál utánajárt, miért választja egyre több katona a dezertálást. Az ok nyilvánvaló: a kimerültség, a fásultság. A frontkatonák két éve szakadatlanul az első vonalban harcolnak, ahonnan csak nagyon ritkán engedik őket szabadságra.

"Két év alatt mindössze háromszor mehettem haza" - mesélte egyikük. "2022-ben 5 napot lehettem otthon, aztán 2023-ban tíz napot és az idén megint elengedtek 10 napra. Évente alig több mint egy hetet tölthetek a családommal. Közben pedig a lövészárokban élek, konzervet eszem és állandóan gránátok süvítenek a fejem felett. Ez már nem is fáradtság, hanem sokkal több annál" - kesergett a fiatal katona. "Persze megértem azokat, akik nem bírják, és inkább megszöknek, bár én soha nem tennék ilyet" - folytatta. Mint mondta, a szökevények többsége egy kis pihenés után biztosan visszatérne a bajtársaihoz.

Valószínűleg ezen a véleményen lehettek az ukrán parlament képviselői is, amikor augusztus végén elfogadták a hadkötelezettségről szóló új törvényt.

Ez ugyanis kimondja, hogy első alkalommal még nem számít dezertálásnak ha valaki engedély nélkül hagyja el az egységét. Amennyiben önként visszatér, akkor megúszhatja büntetés nélkül, bár ehhez azért az alakulat parancsnokának beleegyezése is kell.

A törvénynek van még egy figyelemre méltó elme: az, hogy a besorozott fiatalok megválaszthatják melyik egységhez akarnak bevonulni. Így olyan helyekre kerülhetnek, ahol képességeiket, tudásukat a legjobban kamatoztathatják. A toborzást egyébként nemcsak a hadkiegészítő parancsnokságok végzik, hanem külsős ügynökségek is, akik interjúkat készítenek a hadkötelesekkel, hogy felmérjék a hadsereg melyik alakulata felelne meg a legjobban a számukra.

Persze az utánpótlásnak komoly fizikai akadályai is vannak, mint ahogy arról Jevgen Gyikij veterán katonai szakértő beszélt a Kyiv Postnak. Mégpedig a kiképző központok kapacitása. "Hiába soroznánk be annyi fiatalt, amennyire a csapatoknál szükség lenne, nem tudnánk mindannyiukat kiképezni".

Márpedig a rosszul kiképzett újoncoknak nagyságrendekkel kisebb a túlélési esélyük az első vonalakban, sőt még a bajtársaik életét is veszélybe sodorhatják.

Az egyik zászlóalj parancsnoka azt mesélte, hogy nyáron negyven embert kapott az elesettek és a sebesültek pótlására. Már elve ennél sokkal nagyobb veszteséget szenvedtek el, de a negyvenből húszat mindjárt vissza is kellett küldenie, mert alkalmatlanok voltak a frontszolgálatra. De az a húsz is, aki maradt, csak nagyon hevenyészett kiképzést kapott, mielőtt az első vonalba küldték. "Kénytelenek voltunk az ellenséges tűzben, állandóan harcolva megoldani a kiképzésüket, hogy legalább egy kicsivel több esélyük lehessen a túlélésre. A hadkiegészítés a minőség helyett csak a mennyiségre törekszik" - bírálta a hátországiakat a zászlóaljparancsnok.

Van azonban még valami, ami nagyon komoly feszültségeket gerjeszt az ukrán társadalomban - írja a Kyiv Post. Mégpedig az, hogy azok, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, vagy több tíz ezer hrivnyát tudnak fizetni, megúszhatják a frontszolgálatot. Így ahelyett, hogy a hátul lévő egységekkel folyamatosan cserélgetnék az első vonalban harcolókat, vannak akik évekig - vagy a sebesülésükig, halálukig - a fronton harcolnak, míg mások a viszonylagos biztonságot jelentő, hátországban szolgálhatnak.

Nincs semmiféle utasítás, vagy rendszer arra, hogy mennyi időnként kell lecserélni az első vonalakban küzdő katonákat és hátra küldeni őket pihenni.

Az egyik egység parancsnoka például azt mesélte, hogy még akkor sem vonták vissza őket, amikor már a hadsereg illetékes bizottsága szerint is harcképtelenek voltak, annyi embert veszítettek el. A parlament már hozott törvényt a hadkötelezettségről, de arról még nem, hogy mennyi ideig kell valakinek szolgálnia a seregben.

Roman Kosztyenko képviselő azt közölte, hogy készül a leszereléssel foglalkozó törvényjavaslat, és azt még az ősszel a parlament elé is akarják terjeszteni, de egyelőre nem tudni, pontosan mikor. Ő azon a véleményen van: a háború jelenlegi állása szerint nem lehet megoldani, hogy bizonyos idő után mindenkit leszereljenek. "Nem hívhatunk be minden hadkötelest, mert a gazdaságot is működtetnie kell valakinek. Talán azzal lehetne kiváltani ezt, ha lehetővé tennénk, hogy a fronton szolgálók bizonyos időközönként hosszabb rövidebb-időre pihenőre menjenek".

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×