Infostart.hu
eur:
360.31
usd:
309.39
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Kutatófúrás béléscsövének cementezésén dolgoznak a Mecsekérc Zrt. szakemberei Pécs közelében 2018. május 17-én. Második üteméhez ért májusban a Mecsek-hegység déli előterének energetikai feltárását, elsősorban a geotermikus potenciál kiaknázását célzó, 2017 nyarán indult kutatás.
Nyitókép: Sóki Tamás

A Föld mélye adhatná a meleget a hazai háztartások háromnegyedének

Nagy jövő előtt áll Európában a geotermikus energia felhasználása, jelenleg ugyanis a csaknem 750 millió európai lakos alig pár százaléka jut csak hozzá ilyen módon az energiához – mondta az InfoRádióban az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke.

"A geotermikus energia az a hő, ami a Föld kérgében van, azaz minden hő, ami a mélyből áramlik a felszín felé. Ide tartozik minden földkéregből származó hő öt métertől öt kilométerig" – mondta az InfoRádióban Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke. A szakértő elmondta, Európa 742 millió lakosának 75 százaléka városi környezetben lakik, geotermikus energiát pedig jelenleg 16 millióan használnak fűtésre és hűtésre, 10 millióan pedig áramellátásra.

Az elnök szerint Európa minden városát lehetne elméletileg geotermiával fűteni és hűteni, és

az Európai Geotermikus Energia Tanácsnak éppen az a célja, hogy a kontinens 75 százaléka el legyen látva geotermikus fűtési-hűtési lehetőséggel, és 10 százaléka ilyen forrásból származó árammal.

Hozzátette, a mezőgazdaságról sem szabad elfeledkezni, aminek a 68 százalékát lehetne geotermikus energiával ellátni.

"A geotermiára nem csak mint energiaforrásra érdemes gondolni, hiszen üzleti lehetőségeket is rejt magában, lévén lokális energia, ami a helyi közösségek fejlődését szolgálhatja" – fűzte hozzá Antics Miklós.

A szakértő szerint a cél elérése ugyan nem kevés pénzbe kerülne, de sokak számára biztosítana munkát az acélgyártástól a fúrásokig, a hálózatépítéstől a szolgáltatásig. Úgy számolt, hogy ha a 75 százalékos ellátottság a cél, és egy berendezés körülbelül 30 millió euróba kerül, akkor több százmilliárd eurós beruházásra van szükség, valamint többévnyi fejlesztésre.

Az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke szerint lenne igény erre Európában, hiszen megszavazták a "Fit for 55" programot, vagyis hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A program célja az is, hogy a lakosság minél nagyobb részénének biztosítani lehessen a jövőben megújuló forrásból származó energiát. Ebben jelentős része van a geotermikus energiának is. Magyarázata szerint a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború kapcsán az EU rájött, hogy szükség van egy direktívára az energiabiztonság érdekében, és ebbe belekerült a geotermia is.

A Mol két országban összesen hat helyen kutatja a geotermikus energiát

"Két országban tervezünk projektet, és már vannak is licencelt területeink: Magyarországon négy helyen fogunk kutatásba kezdeni, Horvátországban pedig két helyszínen" – mondta Kapes Dávid, a Mol csoport kutatás-termelési és fenntartható, új energiák üzletágának vezetője az InfoRádióban. Idehaza a zöldáram termelésére és a távfűtésre is koncentrálnak, Horvátországban pedig az elsődleges cél az áramtermelés.

Az üzletágvezető elmondta, a Mol az egész energiaátmenetben szeretne részt venni, és a különböző szegmensei, azaz mind a downstream, mind a finomító üzletág, mind a retail szem előtt tartja a fenntarthatóságot a kutatás-termelési divízióval együtt. Az utóbbin belül hoztak létre egy külön csapatot a fenntartató fejlődés, a megújuló energia kutatására, és ennek keretében foglalkoznak a geotermikus kutatásokkal.

Arra a kérdésre, hogy a vállalat mennyi forrást áldoz e kutatásokra, Kepes Dávid azt felelte, hogy most még nagyon nehéz megmondani, hiszen sok mindentől függ, és teljesen kiforrott munkaprogram sincs egyelőre. A költségek függenek a fúrások mélységétől, a kutak átmérőjétől is.

Azt viszont elmondta, hogy mely négy magyarországi területen végzik majd a kutatásokat:

Nyugat-Magyarországon Kálócfa és Murakeresztúr-Őrtilos körzetében, a középső országrészben pedig Százhalombatta és Ócsa-Nagykáta térségében.

Százhalombattán a geotermikus energiát a finomító hőellátására szeretnék használni – szögezte le Kapes Dávid, míg a nyugati országrészben elsősorban az áramtermelésre fognak koncentrálni. Az így megtermelt elektromosságot betáplálnák a hálózatba, így azt bárki felhasználhatja. Hozzátette, a távhő célú hasznosítási lehetőségeket is vizsgálják. Az Ócsa-Nagykátai térségben pedig az áramtermelés mellett jelentős igény van a fűtéspiacon is, így a vállalat szeretne a jövőben kombinált erőműveket létrehozni.

A Mol csoport kutatás-termelési és fenntartható, új energiák üzletágának vezetője arról is beszámolt, hogy a projekt háttérmunkái idén már elkezdődtek, azaz a különböző szeizmikus mérések, az adatok értelmezése folyamatban van. A fúrásokat jövőre tervezik megkezdeni. Megjegyezte, az, hogy ebből mikor lesz erőmű, az a sikerességtől is függ, hiszen van egy jelentős bizonytalansági tényező, de sikeres fúrások esetén akár 4-5 éves távlatban már képesek lesznek zöldenergiát kinyerni a geotermikus energiából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×