Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Kutatófúrás béléscsövének cementezésén dolgoznak a Mecsekérc Zrt. szakemberei Pécs közelében 2018. május 17-én. Második üteméhez ért májusban a Mecsek-hegység déli előterének energetikai feltárását, elsősorban a geotermikus potenciál kiaknázását célzó, 2017 nyarán indult kutatás.
Nyitókép: Sóki Tamás

A Föld mélye adhatná a meleget a hazai háztartások háromnegyedének

Nagy jövő előtt áll Európában a geotermikus energia felhasználása, jelenleg ugyanis a csaknem 750 millió európai lakos alig pár százaléka jut csak hozzá ilyen módon az energiához – mondta az InfoRádióban az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke.

"A geotermikus energia az a hő, ami a Föld kérgében van, azaz minden hő, ami a mélyből áramlik a felszín felé. Ide tartozik minden földkéregből származó hő öt métertől öt kilométerig" – mondta az InfoRádióban Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke. A szakértő elmondta, Európa 742 millió lakosának 75 százaléka városi környezetben lakik, geotermikus energiát pedig jelenleg 16 millióan használnak fűtésre és hűtésre, 10 millióan pedig áramellátásra.

Az elnök szerint Európa minden városát lehetne elméletileg geotermiával fűteni és hűteni, és

az Európai Geotermikus Energia Tanácsnak éppen az a célja, hogy a kontinens 75 százaléka el legyen látva geotermikus fűtési-hűtési lehetőséggel, és 10 százaléka ilyen forrásból származó árammal.

Hozzátette, a mezőgazdaságról sem szabad elfeledkezni, aminek a 68 százalékát lehetne geotermikus energiával ellátni.

"A geotermiára nem csak mint energiaforrásra érdemes gondolni, hiszen üzleti lehetőségeket is rejt magában, lévén lokális energia, ami a helyi közösségek fejlődését szolgálhatja" – fűzte hozzá Antics Miklós.

A szakértő szerint a cél elérése ugyan nem kevés pénzbe kerülne, de sokak számára biztosítana munkát az acélgyártástól a fúrásokig, a hálózatépítéstől a szolgáltatásig. Úgy számolt, hogy ha a 75 százalékos ellátottság a cél, és egy berendezés körülbelül 30 millió euróba kerül, akkor több százmilliárd eurós beruházásra van szükség, valamint többévnyi fejlesztésre.

Az Európai Geotermikus Energia Tanács elnöke szerint lenne igény erre Európában, hiszen megszavazták a "Fit for 55" programot, vagyis hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A program célja az is, hogy a lakosság minél nagyobb részénének biztosítani lehessen a jövőben megújuló forrásból származó energiát. Ebben jelentős része van a geotermikus energiának is. Magyarázata szerint a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború kapcsán az EU rájött, hogy szükség van egy direktívára az energiabiztonság érdekében, és ebbe belekerült a geotermia is.

A Mol két országban összesen hat helyen kutatja a geotermikus energiát

"Két országban tervezünk projektet, és már vannak is licencelt területeink: Magyarországon négy helyen fogunk kutatásba kezdeni, Horvátországban pedig két helyszínen" – mondta Kapes Dávid, a Mol csoport kutatás-termelési és fenntartható, új energiák üzletágának vezetője az InfoRádióban. Idehaza a zöldáram termelésére és a távfűtésre is koncentrálnak, Horvátországban pedig az elsődleges cél az áramtermelés.

Az üzletágvezető elmondta, a Mol az egész energiaátmenetben szeretne részt venni, és a különböző szegmensei, azaz mind a downstream, mind a finomító üzletág, mind a retail szem előtt tartja a fenntarthatóságot a kutatás-termelési divízióval együtt. Az utóbbin belül hoztak létre egy külön csapatot a fenntartató fejlődés, a megújuló energia kutatására, és ennek keretében foglalkoznak a geotermikus kutatásokkal.

Arra a kérdésre, hogy a vállalat mennyi forrást áldoz e kutatásokra, Kepes Dávid azt felelte, hogy most még nagyon nehéz megmondani, hiszen sok mindentől függ, és teljesen kiforrott munkaprogram sincs egyelőre. A költségek függenek a fúrások mélységétől, a kutak átmérőjétől is.

Azt viszont elmondta, hogy mely négy magyarországi területen végzik majd a kutatásokat:

Nyugat-Magyarországon Kálócfa és Murakeresztúr-Őrtilos körzetében, a középső országrészben pedig Százhalombatta és Ócsa-Nagykáta térségében.

Százhalombattán a geotermikus energiát a finomító hőellátására szeretnék használni – szögezte le Kapes Dávid, míg a nyugati országrészben elsősorban az áramtermelésre fognak koncentrálni. Az így megtermelt elektromosságot betáplálnák a hálózatba, így azt bárki felhasználhatja. Hozzátette, a távhő célú hasznosítási lehetőségeket is vizsgálják. Az Ócsa-Nagykátai térségben pedig az áramtermelés mellett jelentős igény van a fűtéspiacon is, így a vállalat szeretne a jövőben kombinált erőműveket létrehozni.

A Mol csoport kutatás-termelési és fenntartható, új energiák üzletágának vezetője arról is beszámolt, hogy a projekt háttérmunkái idén már elkezdődtek, azaz a különböző szeizmikus mérések, az adatok értelmezése folyamatban van. A fúrásokat jövőre tervezik megkezdeni. Megjegyezte, az, hogy ebből mikor lesz erőmű, az a sikerességtől is függ, hiszen van egy jelentős bizonytalansági tényező, de sikeres fúrások esetén akár 4-5 éves távlatban már képesek lesznek zöldenergiát kinyerni a geotermikus energiából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×