eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és alkancellár május 18-án lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt.
Nyitókép: Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. MTI/EPA/Christian Bruna

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.

Az alkotmányos előírásoknak megfelelően a szomszédos országban ötévente tartanak törvényhozási választásokat, így legutóbb az arra jogosultak 2019. szeptember 29-én szavaztak. Hasonlóan az öt évvel ezelőtti "képlethez", ezúttal is a parlament alsóháza, a tényleges törvényhozói hatalommal rendelkező Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselőjét választják meg közvetlenül.

Azóta azonban sok víz lefolyt a Duna ausztriai szakaszán. Hatalmon maradt ugyan a 2019 vége óta kormányzó, az Osztrák Néppártból és az Osztrák Zöld Pártból álló koalíció. A kormányt irányító kancellárok viszont váltották egymást, igaz, mindhárman az ÖVP színeiben. A törvényhozói időszakot még Sebastian Kurz kezdte, de 2019 októberében korrupció vádja miatt lemondani kényszerült. Átmeneti megoldásként nem egészen két hónapra az akkori és jelenlegi külügyminiszter, Alexander Schallenberg váltotta, de 2019. december 6-án a jelenlegi kancellárnak és konzervatív pártelnöknek, Karl Nehammernek adta át a kancellári stafétabotot.

Az elmúlt öt évben jelentősen megváltoztak a parlament pártok közötti erőviszonyok is. 2019-ben a Néppárt addigi koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nagyot bukott. Ennek egyetlen oka a párt akkori elnökét és egyben az alkancellári tisztséget is betöltő Heinz-Christian Strachét érintő Ibiza-botrány volt. Mára azonban az FPÖ feléledt, és immár hosszabb ideje Ausztria legnépszerűbb parlamenti pártja lett.

Az illegális bevándorlás elleni könyörtelen harcának köszönhetően az egykori belügyminiszter, Herbert Kickl vezette Szabadságpárt a vasárnapi választás előtti, utolsó felmérés szerint 27 százalékos támogatottsággal rendelkezik, két százalékponttal előzve meg a 25 százalékos Néppártot, azaz a kancellár pártját. A harmadik 21 százalékkal a 2019 előtt éveken keresztül kormányzó, de azóta ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt, az SPÖ. A szociáldemokratákat az ellenzéki kis liberális párt, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 10 százalékkal, míg a Néppárt koalíciós partnere, a Zöld Párt 9 százalékkal áll az ötödik helyen. A választáson több kisebb párt is igyekszik megmérettetni magát, köztük az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a nevére rácáfolva szintén mindössze 3 százalékos támogatottsággal rendelkező Sör Párt.

Elemzők szerint nemzetközi mércével mérve meglehetősen ritkának számít a szavazási rendszer Ausztriában. Az ország kilenc tartományában ugyanis az összesen csaknem 9900 szavazóhelyiség nem egyforma időpontban tart nyitva. Az egyetlen "biztos pont", hogy legkorábban reggel 6 órakor nyitnak, és az utolsó 17 órakor zár. Ez mindenekelőtt az önálló tartománynak számító fővárosra, Bécsre érvényes. Másutt viszont később, többnyire 7 órakor nyitnak, de korábban zárnak, Voralbergben például már 13 órakor, Alsó-Ausztriában pedig 16 órakor.

Noha Ausztriában épp ezért "nem működik" a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló exit poll rendszere, az illetékes hatóságok több tartományban már a "zárás" után megkezdik a szavazatok számlálását, az adatokat pedig nyilvánosságra is hozzák, előzetes végeredmény ugyanakkor csak a tartományi szavazatok összegzése után, késő estére várható.

Természetesen gőzerővel folynak a koalíciós találgatások, különös tekintettel az első helyen befutónak jósolt Szabadságpárt esélyeire. A párt elnöke. Herbert Kickl magabiztos, remélve, hogy az FPÖ az új kormány vezető ereje lesz. Az eddigi nyilatkozatok alapján azonban egyelőre egyik párt sem ajánlkozik koalíciós partnernek, így elemzők a legtöbb esélyt a Néppárt és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt koalíciójának adják, de nem zárható ki a jelenlegi, az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló koalíció folytatása sem.

Ami a választási kampányt illeti, az elmúlt időszakban meglehetősen csendes volt. A Szabadságpárt Kickllel az élen mindenekelőtt a "zéró" illegális bevándorlással igyekezett kampányolni, míg a legnagyobb rivális konzervatívok a bevándorlás szigorítása mellett a kancellár hosszú távú gazdaságfejlesztési programjára helyezték a hangsúlyt. Egy korábbi, az ORF megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka a bevándorlást, 43 százaléka a biztonságot, 33 százaléka a környezet- és klímavédelmet, 32 százalék pedig a gazdaságot említette prioritásként.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×