eur:
411.74
usd:
395.24
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Sűrű fekete füst tör a magasba egy orosz légicsapást követően Kijevben 2022. március 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Az ukrajnai háború rejtett veszélye Magyarországot is fenyegeti

A donbaszi szénbányák a csernobilinál is veszélyesebb katasztrófával fenyegetnek, de vannak más környezeti ártalmak is.

Az Ukrajnában dúló háborúval párhuzamosan, annak következményeként egy másik krízis is kibontakozóban van, amely jóval a harcok vége után is kitarthat. A rendkívül iparosodott, olajipari telepeket és nukleáris létesítményeket is magába foglaló területek támadása súlyos környezeti helyzetet teremt. Lehetséges, hogy a hatások egy része nem korlátozódik majd Ukrajnára – írja a 24.hu.

A háború okozta lég-, víz- és talajszennyezés hatásai rendkívül súlyosak lehetnek, a következményeket ráadásul jóval a konfliktus befejezése után is viselheti az érintett állam. A szakértők a kelet-ukrajnai háború miatt már évekkel ezelőtt figyelmeztettek az ökológiai krízisre, amely most az ország más területein is jelentkezik. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a harcok iparosodott területeken, gyáraknál, olajfinomítóknál, atomerőműveknél dúlnak. A katasztrófa nem csupán a 44 milliós országot fenyegeti, más államok is érintettek lehetnek.

Donbaszban nyolcadik éve tartanak a harcok, ukrán kutatók már 2018-ban figyelmeztettek, hogy a háború súlyos,

akár a csernobili balesetnél is mélyebb és veszélyesebb katasztrófával járhat,

a fenyegetés pedig az invázióval napról napra nő. A donbaszi bányák sajátossága, hogy időnként víz szivárog a belsejükbe, amelyet ki kell szivattyúzni. Mivel a konfliktus közepette nincs, aki elvégezze a munkát, több alagút teljesen elárasztódott – írja a Wired cikke alapján a 24.hu.

A folyamat hatásai még a világűrből is megfigyelhetőek: a Terra Motion műholdas felvételei alapján Donbaszban a talaj néhol látványosan megemelkedik, máshol besüllyed. Számos járatban mérgező anyagok is előfordulnak, amelyek a talaj mozgolódásával felszabadulhatnak, és akár az ivóvízbe is bekerülhetnek. 1979-ben például egy felszín alatti nukleárisfegyver-tesztet végeztek a donbaszi Junkom bányánál, a sugárzó anyagok pedig talán még mindig ott vannak a mélyben.

A háborút megelőzően az ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma úgy becsülte, hogy 4240 potenciálisan veszélyes helyszín lehet a térségben. Ukrajna már a konfliktust megelőzően is kifejezetten rosszul teljesített több környezeti tényezőt, így a légminőséget vagy az ökoszisztéma egészségét tekintve.

Erőművek, vegyipari létesítmények, gyárak, gázvezetékek, olajfinomítók és egyéb telepek sok toxikus anyagot rejtenek, ha ezek kiszabadulnak, nagy károkat okoznak. További gondot jelentenek a gátak és a vízi infrastruktúra egyéb elemei, mivel ezeknek a pusztulásával hatalmas lakott területeket áraszthat el a víz. A Kijevi-víztározó sérülése például nemcsak a kijevieket sodorná veszélybe, hanem a Dnyeperen lejjebb is katasztrófát idézne elő.

Az ipari létesítmények lángolása, a harci eszközök bevetése és a lakóépületek nehézbombázása rengeteg toxikus anyagot juttat a levegőbe. Kijevben például lebombázott egy bevásárlóközpontot az orosz haderő, ezután nagyon leromlott a levegő minősége a fővárosban. A mérgező keverék a levegő mellett a vízbe és a talajba is bejut.

A légszennyezés ráadásul valószínűleg nem fog pusztán az ország területére korlátozódni.

Az atmoszférába áramló részecskék óriási távolságokat képesek megtenni,

Ukrajnában a szerves anyagok mellett többek között nehézfémek és szintetikus anyagok is felszabadulnak – figyelmeztet a lap. A szennyezés Magyarországot is érintheti.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×