eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Sűrű fekete füst tör a magasba egy orosz légicsapást követően Kijevben 2022. március 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Az ukrajnai háború rejtett veszélye Magyarországot is fenyegeti

A donbaszi szénbányák a csernobilinál is veszélyesebb katasztrófával fenyegetnek, de vannak más környezeti ártalmak is.

Az Ukrajnában dúló háborúval párhuzamosan, annak következményeként egy másik krízis is kibontakozóban van, amely jóval a harcok vége után is kitarthat. A rendkívül iparosodott, olajipari telepeket és nukleáris létesítményeket is magába foglaló területek támadása súlyos környezeti helyzetet teremt. Lehetséges, hogy a hatások egy része nem korlátozódik majd Ukrajnára – írja a 24.hu.

A háború okozta lég-, víz- és talajszennyezés hatásai rendkívül súlyosak lehetnek, a következményeket ráadásul jóval a konfliktus befejezése után is viselheti az érintett állam. A szakértők a kelet-ukrajnai háború miatt már évekkel ezelőtt figyelmeztettek az ökológiai krízisre, amely most az ország más területein is jelentkezik. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a harcok iparosodott területeken, gyáraknál, olajfinomítóknál, atomerőműveknél dúlnak. A katasztrófa nem csupán a 44 milliós országot fenyegeti, más államok is érintettek lehetnek.

Donbaszban nyolcadik éve tartanak a harcok, ukrán kutatók már 2018-ban figyelmeztettek, hogy a háború súlyos,

akár a csernobili balesetnél is mélyebb és veszélyesebb katasztrófával járhat,

a fenyegetés pedig az invázióval napról napra nő. A donbaszi bányák sajátossága, hogy időnként víz szivárog a belsejükbe, amelyet ki kell szivattyúzni. Mivel a konfliktus közepette nincs, aki elvégezze a munkát, több alagút teljesen elárasztódott – írja a Wired cikke alapján a 24.hu.

A folyamat hatásai még a világűrből is megfigyelhetőek: a Terra Motion műholdas felvételei alapján Donbaszban a talaj néhol látványosan megemelkedik, máshol besüllyed. Számos járatban mérgező anyagok is előfordulnak, amelyek a talaj mozgolódásával felszabadulhatnak, és akár az ivóvízbe is bekerülhetnek. 1979-ben például egy felszín alatti nukleárisfegyver-tesztet végeztek a donbaszi Junkom bányánál, a sugárzó anyagok pedig talán még mindig ott vannak a mélyben.

A háborút megelőzően az ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma úgy becsülte, hogy 4240 potenciálisan veszélyes helyszín lehet a térségben. Ukrajna már a konfliktust megelőzően is kifejezetten rosszul teljesített több környezeti tényezőt, így a légminőséget vagy az ökoszisztéma egészségét tekintve.

Erőművek, vegyipari létesítmények, gyárak, gázvezetékek, olajfinomítók és egyéb telepek sok toxikus anyagot rejtenek, ha ezek kiszabadulnak, nagy károkat okoznak. További gondot jelentenek a gátak és a vízi infrastruktúra egyéb elemei, mivel ezeknek a pusztulásával hatalmas lakott területeket áraszthat el a víz. A Kijevi-víztározó sérülése például nemcsak a kijevieket sodorná veszélybe, hanem a Dnyeperen lejjebb is katasztrófát idézne elő.

Az ipari létesítmények lángolása, a harci eszközök bevetése és a lakóépületek nehézbombázása rengeteg toxikus anyagot juttat a levegőbe. Kijevben például lebombázott egy bevásárlóközpontot az orosz haderő, ezután nagyon leromlott a levegő minősége a fővárosban. A mérgező keverék a levegő mellett a vízbe és a talajba is bejut.

A légszennyezés ráadásul valószínűleg nem fog pusztán az ország területére korlátozódni.

Az atmoszférába áramló részecskék óriási távolságokat képesek megtenni,

Ukrajnában a szerves anyagok mellett többek között nehézfémek és szintetikus anyagok is felszabadulnak – figyelmeztet a lap. A szennyezés Magyarországot is érintheti.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×