eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A kellő távolság megtartására felszólító, Kérem szabadon hagyni feliratú üzeneteket helyeztek a székekre a koronavírus-járvány miatt a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében Berlinben 2020. március 25-én. A megvitatandó kérdések között szerepel a 2020-as kiegészítő költségvetési törvény, a koronavírus okozta válsághelyzet, a kórházi segélyekről szóló törvény, a lakosság védelme és a szociális biztonság.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Szakértő a német választásokról: három szempont dönthet a „csillagok állásáról”

Azért erősödhetett az SPD Németországban, mert a kancellárjelötje hasonlít Angela Merkelre – úgy habitusában, mint karakterjegyeiben és politikai nézeteiben. Erről az InfoRádió Aréna című műsorában Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója és Molnár Tamás Levente a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója beszélt. Bauer Bence szerint három szempont alapján dől el a németországi parlamenti választások után, hogy milyen koalíció születik.

Bauer Bence szerint a német választók nagy része csak amikor megkapta az értesítést a választásokról, akkor döbbent rá, hogy „hoppá, Angela Merkel nem indul újra, más felállás van, és kik is a jelöltek”. Megvizsgálva pedig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak a karakterjeleit, viselkedését és habitusát, valamint politikai nézeteit is, nagyon közel állnak a jelenlegi kancelláréhoz – tette hozzá.

„Azaz úgy lehet egy kontinuitás mellett szavazni, hogy egy személyi változás történik, ezt Olaf Scholz szavatolja”

– magyarázta a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, hogy mi állhat a szociáldemokraták megerősödése hátterében. Szemben a CDU-s Armin Laschettel, akinél

sok bizonytalanságot láthattak a szavazók,

akár a koronavírus-válság, akár a németországi árvízkatasztrófát illetően – fogalmazott Bauer Bence, utalva arra az esetre, amikor Laschet a háttérben egy viccen nevetgélt, miközben az államelnök az áldozatokra emlékezett. De a kancellárjelöltek tévévitájában sem szerepelt túlzottan jól.

Molnár Tamás Levente kiegészítendő hozzátette, meglátása szerint a szakértőkön kívül nem sokan olvasnak utána a programoknak, és csak azt nézik, hogy a pártok, illetve a pártvezetők milyen üzenetet közvetítenek, milyen nyilatkozatokat tesznek, és legfeljebb egy szűk réteg, aki megnézni az elejétől a végéig a politikai vitákat. Következésképp sokan személyes meggyőződésből, esetleg az alapján szavaznak, hogy a családban ki kire szavaz – emelte ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Két forgatókönyv, három szempont

Bauer Bence a németországi parlamenti választások kimenetelét illetően a két legvalószínűbb forgatókönyvnek a jelzőlámpa-koalíciót, illetve a Jamaica-koalíciót látja – utóbbi esetében a CDU, előbbi esetében pedig a SDP kormányozna a Zöldekkel és a Szabad Demokrata Párttal (FDP-vel) koalícióban. Mind a kettőre van tartományi példa, de sok függ attól, hogy milyen felállás lesz – tette hozzá a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet igazgatója, emlékeztetve, hogy az FDP inkább a CDU-val kormányozna, még akkor is, ha csak második helyezett lesz, míg a Zöldek inkább a szociáldemokratákkal, amit szerinte három eshetőség fog végül eldönteni:

  • Az egyik, hogy melyik nagy párt végez az első helyen,
  • a másik az, hogy milyen nagy különbség lesz a kettő párt között,
  • a harmadik szempont pedig az, hogy a Zöldek lesznek erősebbek vagy a liberális FDP

– sorolta Bauer Bence.

„Szerintem kölcsönös adok–kapok lesz belőle, és ez a három szempont dönti el, hogy végül is hogy állnak a csillagok”

– ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×