Címke: spd (135 cikk)

Prága belvárosában tüntetők gyűltek össze szerda este, ezúttal a Szabadság és Közvetlen Demokrácia, vagyis az SPD mozgalom kormányzati részvétele ellen. A felvonulás résztvevői azt is ellenezték, hogy a mozgalom vezetője, Tomio Okamura legyen az újonnan megválasztott cseh képviselőház elnöke. Közben véglegessé vált a kormányalakítás. Szerdán ugyanis megegyezett a közös kormányprogramról az új koalíció három pártja: az ANO, az SPD, valamint az Autósok pártja. A három párt hétfőn aláírja a koalíciós szerződést.

A hét elején még úgy tűnt, hogy a kormánykoalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD képviselői előzetesen megállapodtak a hadsereg létszámának bővítéséről. Az egyezség dán mintára sorsolást irányzott elő a létszám növeléséről, ha az ország biztonsága ezt megköveteli, de mostanra már nyoma sincs az egyetértésnek.

Alig több mint négy hónappal a Friedrich Merz vezette, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció hivatalba lépése után újabb országos felmérés tükrözte a kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenséget, egyben azt is, hogy töretlen a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága.

A jelek szerint teljes az egyetértés a német koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között abban, hogy az idei őszt immár a bel-, illetve gazdaságpolitikai reformokkal kell kezdeni. Abban azonban nincs hasonló konszenzus, hogy a reformok milyen irányt vegyenek.

Egy új felmérés szerint tíz héttel a hivatalba lépése után a németek 65 százaléka elégedetlen a kormánykoalícióval és Friedrich Merz kancellárral. A politikai karanténba kényszerített AfD viszont egyre népszerűbb – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Nagy ambíciókkal vágott neki a szociáldemokrata párt múlt hét végi kongresszusának, de súlyos viták árnyékolták be a háromnapos tanácskozást.

A német védelmi miniszter további pénzügyi és katonai támogatást ígért az ostromlott országnak, és nemet mondott pártja békét sürgető felhívására.

Friedrich Merzet is állásfoglalásra késztette a kisebbik koalíciós párt, az SPD több tekintélyes politikusának manifesztuma, amely a fegyverkezés helyett békepolitikát, ennek részeként pedig Oroszországgal tárgyalásokat sürgetett. A kancellár ezt elutasította, és a koalíciós pártokat egységre szólította fel.

Több mint száz szociáldemokrata politikus közös memorandumban az újrafegyverkezés helyett békepolitikát javasol, tárgyalást és együttműködést sürget Oroszországgal, miközben a német kormány, amelynek az SPD is tagja, Ukrajna további támogatásában és a Bundeswehr erősítésében látja a megoldást.

Feltételezhetően vannak olyan CDU-képviselők, akiknek nem tetszik a Friedrich Merz által képviselt politika, illetve a szociáldemokratákkal való alkudozása, vélhetően ezért nem szerzett többséget a kancellárválasztás első fordulójában a CDU elnöke – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

A konzervatívok után a kisebbik koalíciós partner szociáldemokraták is kijelölték minisztereiket az új német kormányba, amely kedden teheti le a hivatali esküt a német parlament alsóházában.

Zöld jelzést adott a leendő német kormány kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD a koalíciós megállapodásnak. Mindez azt jelenti, hogy a Bundestag jövő kedden szentesítheti Németország új kormányát.

Ha minden az előzetes forgatókönyv szerint zajlik, május 6-án a kereszténydemokrata Friedrich Merz vezetésével megalakulhat Németország új, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló kormánya. A végső döntés azonban a jelek szerint a kisebbik koalíciós partner SPD kezében van.

Németország az egyik fő áldozata lehet az amerikai elnök vámháborújának, aligha véletlen, hogy Donald Trump kereskedelmi hadüzenete rányomja bélyegét a német kormánykoalíciós tárgyalásokra is.

Értesülések szerint még mindig több a forró téma a kormányalakításra törekvő konzervatívok és a szociáldemokraták koalíciós tárgyalásain.

Németországban nagykoalíció alakul, ha a konzervatívok és a szociáldemokraták a programban meg tudnak egyezni, de egyelőre vannak még kétségek. Az is napirenden van, hogy a szűk többsége nyomán marad-e a nagykoalíció elnevezés.

Idáig Németország lényegében a Pax Americana készséges kiszolgálója volt, most viszont a saját, illetve Európa hangját próbálja megfogalmazni, nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, és részletezte a leköszönő parlament utolsó ülésén elfogadott adósságfelvétel és alkotmánymódosítás politikai és gazdasági következményeit is.

Bár még további egyeztetések várnak a felekre a német kormánykoalíciós tárgyalásokon, az jelzésértékű, hogy a határvédelem kérdésében hasonló irányvonalat képviselnek az érintett pártok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Dócza Edith Krisztina hozzátette: az elmúlt időszak németországi terrorcselekményei is azt bizonyítják, egyre jelentősebb nemzetbiztonsági kérdéssé válik az illegális bevándorlás.

Alig több mint két héttel az előre hozott parlamenti választások után gőzerővel folynak a nagykoalíciós egyeztetések a győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD között. Értesülések szerint a tárgyaló felek a jövő hét elejéig megegyezésre akarnak jutni, egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy kulcsfontosságú kérdésekben nincs közös nevező.

Öles léptekkel haladnak a konzervatívok és a szociáldemokraták a kormánykoalíció megalakítása felé. Az egyeztetéseken olyan témákról jutottak közös nevezőre, amelyekben a február végi választások előtti kampányban még szögesen ellentétes állásponton voltak, de a rendkívüli alapok elakadhatnak a Bundestagban.