eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az új koronavírussal fertőzött betegeket ápoló nővér a madridi Ramon y Cajal kórház intenzív osztályán 2020. április 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Manu Fernández

Alkohol és öngyilkosság: a koronavírus az ápolók mentális egészségét is pusztítja

A koronavírus-járvány első hullámának egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatása óriási, az ápolók mentális egészsége nagyobb mértékben romlott, mint az orvosoké.

Egy közelmúltbeli kutatás eredményei szerint az angliai intenzív osztályokon dolgozók majdnem fele nyúlt alkoholhoz vagy fogalmazott meg öngyilkos gondolatokat a koronavírus-járvány tavaszi hullámának idején. A felmérés 45 százalékra teszi azok arányát, akiknél a következő három jelenség közül legalább egyet diagnosztizáltak:

  • poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
  • súlyos szorongás
  • depresszió és alkoholfogyasztási problémák

Minden nyolcadik dolgozóra igaz, hogy a felmérés előtti két hétben gondolt már arra: jobb lenne, ha nem élne, vagy megfordult a fejében az, hogy saját magának ártson valamilyen módon – tudósít a Sky News.

Veszélyezteti az ellátást

A felmérést kilenc angliai intenzív terápiás osztály 709 dolgozójának bevonásával készítették még tavaly nyáron, de eddig még nem született meg a szakértői elemzése. A kutatás azt is megállapította, hogy az orvosok mentális egészségét kevésbé érintették az osztályokon az első hullám idején tapasztaltak, mint az ápolókét. A kutatás vezető szerzője, Neil Greenberger, a KCL pszichiátriai intézet professzora szerint a járvány okozta mentális egészséget érintő problémák kihathatnak az ellátás minőségére is.

Véleménye szerint a legnagyobb stresszfaktor a koronavírus halálozási arányával való szembesülésen túl az egészségügyi dolgozók számára az a kihívás volt, melyet a

rokonokkal való kapcsolattartás és az életvégi ellátás

jelentett azokban az időkben, amikor a páciensek hozzátartozóikkal való kapcsolattartása korlátozott volt a pandémia miatt.

Elfogytak a tartalékok

Greenberg szerint a kutatás megállapításai nem meglepőek, ugyanakkor figyelmeztetést jelentenek az egészségügyi ellátórendszer vezetői számára: mindent meg kell tenniük a dolgozók lelki egészségének megőrzése érdekében, mert csak így biztosítható a betegek megfelelő színvonalú kezelése.

Donna Kinnair, a Királyi Ápolási Főiskola vezetője úgy nyilatkozott: azok a nővérek, akikkel beszél, nap mint nap arról számolnak be, hogy nincsenek már lelki tartalékaik és kitartásukat napról napra próbára teszi munkájuk.

"Az ápolóknak segítségre van szükségük az elképzelhetetlen szintű szorongás és stressz kezelésére, és olyan hosszú távú problémák, mint a PTSD kezelésére is tervek szükségesek" – fogalmazott.

Tömeges trauma

A pszichológusi segítséget kereső brit orvosok száma is megnőtt az elmúlt hónapokban: a Brit Orvosi Szövetség segélyvonalát novemberben ötven százalékkal többen hívták, mint januárban, mielőtt a járvány elérte volna Európát.

A jelenség nem egyedi: az Ápolók Nemzetközi Tanácsának vezetője, Howard Catton szerint világszerte hasonló hatást gyakorol a járvány a nővérek mellett minden egészségügyi dolgozóra.

"A stressz és a szorongás a vezető tünetek. Az ápolók félnek munkába indulni, depressziósak. Öngyilkosságokról is tudunk, a világ 59 országában 2262 ápoló halt meg a járvány ideje alatt. Globális jelenségről van szó, amely tömegesen traumatizálja az ápolókat világszerte."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Ha segítségre van szüksége
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×