Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Az új koronavírussal fertőzött betegeket ápoló nővér a madridi Ramon y Cajal kórház intenzív osztályán 2020. április 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Manu Fernández

Alkohol és öngyilkosság: a koronavírus az ápolók mentális egészségét is pusztítja

A koronavírus-járvány első hullámának egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatása óriási, az ápolók mentális egészsége nagyobb mértékben romlott, mint az orvosoké.

Egy közelmúltbeli kutatás eredményei szerint az angliai intenzív osztályokon dolgozók majdnem fele nyúlt alkoholhoz vagy fogalmazott meg öngyilkos gondolatokat a koronavírus-járvány tavaszi hullámának idején. A felmérés 45 százalékra teszi azok arányát, akiknél a következő három jelenség közül legalább egyet diagnosztizáltak:

  • poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
  • súlyos szorongás
  • depresszió és alkoholfogyasztási problémák

Minden nyolcadik dolgozóra igaz, hogy a felmérés előtti két hétben gondolt már arra: jobb lenne, ha nem élne, vagy megfordult a fejében az, hogy saját magának ártson valamilyen módon – tudósít a Sky News.

Veszélyezteti az ellátást

A felmérést kilenc angliai intenzív terápiás osztály 709 dolgozójának bevonásával készítették még tavaly nyáron, de eddig még nem született meg a szakértői elemzése. A kutatás azt is megállapította, hogy az orvosok mentális egészségét kevésbé érintették az osztályokon az első hullám idején tapasztaltak, mint az ápolókét. A kutatás vezető szerzője, Neil Greenberger, a KCL pszichiátriai intézet professzora szerint a járvány okozta mentális egészséget érintő problémák kihathatnak az ellátás minőségére is.

Véleménye szerint a legnagyobb stresszfaktor a koronavírus halálozási arányával való szembesülésen túl az egészségügyi dolgozók számára az a kihívás volt, melyet a

rokonokkal való kapcsolattartás és az életvégi ellátás

jelentett azokban az időkben, amikor a páciensek hozzátartozóikkal való kapcsolattartása korlátozott volt a pandémia miatt.

Elfogytak a tartalékok

Greenberg szerint a kutatás megállapításai nem meglepőek, ugyanakkor figyelmeztetést jelentenek az egészségügyi ellátórendszer vezetői számára: mindent meg kell tenniük a dolgozók lelki egészségének megőrzése érdekében, mert csak így biztosítható a betegek megfelelő színvonalú kezelése.

Donna Kinnair, a Királyi Ápolási Főiskola vezetője úgy nyilatkozott: azok a nővérek, akikkel beszél, nap mint nap arról számolnak be, hogy nincsenek már lelki tartalékaik és kitartásukat napról napra próbára teszi munkájuk.

"Az ápolóknak segítségre van szükségük az elképzelhetetlen szintű szorongás és stressz kezelésére, és olyan hosszú távú problémák, mint a PTSD kezelésére is tervek szükségesek" – fogalmazott.

Tömeges trauma

A pszichológusi segítséget kereső brit orvosok száma is megnőtt az elmúlt hónapokban: a Brit Orvosi Szövetség segélyvonalát novemberben ötven százalékkal többen hívták, mint januárban, mielőtt a járvány elérte volna Európát.

A jelenség nem egyedi: az Ápolók Nemzetközi Tanácsának vezetője, Howard Catton szerint világszerte hasonló hatást gyakorol a járvány a nővérek mellett minden egészségügyi dolgozóra.

"A stressz és a szorongás a vezető tünetek. Az ápolók félnek munkába indulni, depressziósak. Öngyilkosságokról is tudunk, a világ 59 országában 2262 ápoló halt meg a járvány ideje alatt. Globális jelenségről van szó, amely tömegesen traumatizálja az ápolókat világszerte."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Ha segítségre van szüksége
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×