Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Nyitókép: Botár Gergely

A magyar kormány nem szólalhat fel a Magyarországról szóló EP-vitában

Nem akar szót adni a magyar kormányt képviselő Varga Juditnak az Európai Parlament elnöke a Magyarországról tervezett szerdai EP-vitában – derül ki a magyar igazságügyi miniszternek küldött válaszlevélből. A tárcavezető nem adja fel, és kedden telefonon egyeztet és újabb levelet ír.

Varga Judit igazságügyi miniszter levelet küldött az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, amelyben azt kéri, hogy felszólalhasson az EP szerdai vitájában, amely a magyarországi veszélyhelyzeti kormányzásról, a szabályozás állampolgárságot és az alapvető jogokat érintő hatásáról szól majd.

A május 11-i levélben, amely az Infostarthoz is eljutott, a magyar miniszter azzal érvel, hogy a szabályozást rengeteg megalapozatlan kritika érte az utóbbi hetekben, ahelyett, hogy tényekkel alátámasztott véleményeket fogalmaznának meg róla. Ezért a magyar kormánynak a vírushelyzetben értékes mennyiségű energiát kellett arra pazarolni, hogy válaszoljanak a megalapozatlan kritikákra.

Mint írta, a múltban már gyakorlattá vált, hogy a Magyarországról folytatott plenáris vitákon a kormány is elmondhatja az érveit és részt vehet az ülésen, és egyébként is egy komoly ügyről szóló, demokratikus vitában minden érintett felet meg kellene hallgatni, mert ez a tisztességes eljárás elengedhetetlen feltétele, és ez mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki valóban hisz a jogállamban.

"Ezért azt kérem, hogy felszólalhassak az ülésen, és válaszolhassak is az ott elhangzottakra" – írta levele végén Varga Judit.

Az elutasító válaszra nem kellett sokat várni, az EP-elnök nevében még hétfőn válaszoló Lorenzo Mannelli azt írta, hogy megvitatták a kérést, és az a döntés született, hogy elmondhatja a magyar kormány az érveit a parlamentben, de csak akkor, ha a helyszínen az állam- vagy a kormányfő képviseli. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani ülésszakon nincs lehetőség a távolból, online részt venni a parlamenti ülésen. (A levélben ráadásul az szerepel, hogy erre a jelenlegi rendkívüli körülmények ellenére nincs mód, de vélhetően arra utalt, hogy éppen a járványhelyzet miatt van a korlátozás.)

Az érvelés azért különös, mert az Infostart értesülései szerint a szerdai vitában a többi résztvevő sem a legmagasabb szinten képviselteti magát: az Európai Bizottságtól csak alelnök szólal majd fel, míg a Tanács nevében is csak a soros elnök Horvátország Európa-ügyi minisztere lesz jelen Brüsszelben.

A brüsszeli válaszlevél:

Kedden Varga Judit a Facebook-oldalán is ismertette a levélváltást, és megerősítette, hogy az Európai Parlament szocialista elnöke, David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy akár személyesen, akár online bejelentkezés keretében felszólaljon a szerdai EP-vitában.

Az igazságügyi miniszter azonban nem adja fel, ezért kedden telefonon egyeztet az ügyben Vera Jourová bizottsági alelnökkel, és hivatalos választ küld David Sassolinak, melyben felszólítja az Európai Parlamentet, hogy tegye lehetővé, hogy a magyar kormány tagjaként kifejthesse álláspontját a vitában.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×