Romániában húsz évvel a végzetes környezeti károkat okozó cianidszennyezést követően sem sikerült megoldást találni a verespataki aranybánya ügyére. A környezetvédők csütörtök este tüntetést tartanak Bukarestben azért, hogy a kormány újra nyújtsa be a világörökségi kérelmet az UNESCO-hoz, ettől remélve nagyobb védettséget a térségnek.
Csütörtökön van a huszadik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, tüntetést tartanak Bukarestben a kormány épülete előtt, mivel még mindig napirenden van egy bányanyitás ügye a térségben - közölte a Magyar Természetvédők Szövetségére és a Fenntarthatóság Felé Egyesületre hivatkozva az Index. Az erdélyi civil szervezetek évtizedek óta küzdenek az újabb bányanyitás ellen, legutóbb egy kanadai cég, a Gabriel Resources tervezett külszíni fejtésű, a nemesfémeket szintén cianidos technológiával működő bányát a térségben.
A romániai civil társadalom sürgős, érdemi lépéseket vár Verespatak világörökséggé nyilvánítása kapcsán a kormánytól, mivel sokan úgy vélik, hasznos lépésnek lehet a bányanyitás elleni harcban. Egyébként az előző kabinet 2017-ben vonta vissza az UNESCO-tól a világörökségi jelölést, részben a kanadai cég által indított 5 milliárd dolláros befektetésvédelmi per jelentette fenyegetés hatására.
Az elmúlt napokban 12 ezer ember fordult levélben az illetékes miniszterekhez ez ügyben.
November 4. óta viszont új kormány van Romániában, és
az új kormányfő, Ludovic Orban kijelentette, hogy támogatja Verespatak világörökséggé nyilvánítását.
Az ügyben sürgős lépésre lenne szükség, mert február 1-jén lejár az a határidő, amíg be lehet nyújtani az UNESCO-hoz a Verespatak világörökséggé nyilvánításához szükséges dokumentumokat - írta az Index.
Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
Meglépte a várt alapkamat-csökkentést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Ezután a jegybankelnök adott tájékoztatást a döntés hátteréről és a várható jövőbeli lépésekről.
A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.
26 °C
