Romániában húsz évvel a végzetes környezeti károkat okozó cianidszennyezést követően sem sikerült megoldást találni a verespataki aranybánya ügyére. A környezetvédők csütörtök este tüntetést tartanak Bukarestben azért, hogy a kormány újra nyújtsa be a világörökségi kérelmet az UNESCO-hoz, ettől remélve nagyobb védettséget a térségnek.
Csütörtökön van a huszadik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, tüntetést tartanak Bukarestben a kormány épülete előtt, mivel még mindig napirenden van egy bányanyitás ügye a térségben - közölte a Magyar Természetvédők Szövetségére és a Fenntarthatóság Felé Egyesületre hivatkozva az Index. Az erdélyi civil szervezetek évtizedek óta küzdenek az újabb bányanyitás ellen, legutóbb egy kanadai cég, a Gabriel Resources tervezett külszíni fejtésű, a nemesfémeket szintén cianidos technológiával működő bányát a térségben.
A romániai civil társadalom sürgős, érdemi lépéseket vár Verespatak világörökséggé nyilvánítása kapcsán a kormánytól, mivel sokan úgy vélik, hasznos lépésnek lehet a bányanyitás elleni harcban. Egyébként az előző kabinet 2017-ben vonta vissza az UNESCO-tól a világörökségi jelölést, részben a kanadai cég által indított 5 milliárd dolláros befektetésvédelmi per jelentette fenyegetés hatására.
Az elmúlt napokban 12 ezer ember fordult levélben az illetékes miniszterekhez ez ügyben.
November 4. óta viszont új kormány van Romániában, és
az új kormányfő, Ludovic Orban kijelentette, hogy támogatja Verespatak világörökséggé nyilvánítását.
Az ügyben sürgős lépésre lenne szükség, mert február 1-jén lejár az a határidő, amíg be lehet nyújtani az UNESCO-hoz a Verespatak világörökséggé nyilvánításához szükséges dokumentumokat - írta az Index.
Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.
Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.
11 °C
