A vállalat környezetvédelemért felelős alelnöke elmondta: a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai üzemmel összehasonlítva biztonságosabb lenne az építmény helye, anyaga és védelmi rendszere, emellett cianid-koncentrációt csökkentő üzemet is működtetnének.
A konzultáción részt vettek a beruházást ellenző zöld szervezetek képviselői is, akik úgy vélték: a környezetvédelmi hatástanulmány nem mutatja be teljes körűen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait. A közmeghallgatás kedden Budapesten folytatódik.
A Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett. A helyszínen a szakemberek szerint legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld.
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak