eur:
411.26
usd:
393.02
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt újonnan megválasztott vezetője és miniszterelnöke beszél a voksolás eredményhirdetése után a párt londoni rendezvényén 2019. július 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Esze ágában sincs lemondani Boris Johnsonnak - egyelőre

"Egyelőre megfontolni sem hajlandó" a távozás gondolatát a brit miniszterelnök, derül ki egy újságírónak adott rövid válaszából.

Boris Johnson brit kormányfő a lemondás gondolatát egyelőre megfontolni sem hajlandó - derült ki a kormányfő skóciai látogatásán elhangzott újságírói kérdésre adott pénteki válaszából.

"Brüsszelbe fogok menni,

kialkudom a megállapodást, és biztosítom, hogy október 31-én kilépjünk,

ezt kell tennünk!" - hangoztatta Johnson a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában.

Arra a kérdésre, hogy benyújtja-e lemondását, amennyiben nem tudja teljesíteni ezt az ígéretét, a konzervatív párti miniszterelnök úgy felelt: "Ezt az elképzelést fontolóra venni sem vagyok hajlandó".

A kormánnyal szembe fordult, és a tory frakcióból kizárt 21 konzervatív képviselőről Johnson úgy fogalmazott, hogy mélyen fájlalja az ügyet. "Ők a barátaim. Sok éven át dolgoztam velük. De véghez kell vinnünk a brexitet, és világosan megmondtuk, milyen kockázatokkal jár az uniós kilépés folyamatának további akadályozása a parlamentben" - mondta. "Természetesen felveszem a kapcsolatot ezekkel kollégákkal, megpróbálok hidakat verni feléjük, mindazonáltal világossá kell tennem, a brexitet véghez kell vinnünk" - hangoztatta.

Boris Johnson szerdán a londoni parlament alsóházában azt mondta, hogy

kormányának eltökélt szándéka új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.

A kormányfő komoly vereséget szenvedett azonban szerda este azzal, hogy az alsóház 327-299 arányban - csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő támogatásával - megszavazta azt a javaslatot, amely elvben megakadályozza, hogy az ország október végén megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá semmilyen brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, és ezt el is kell fogadnia.

Johnson többször is határozottan leszögezte, hogy erre nem hajlandó, és ezért a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása után előre hozott választásokat kezdeményezett. A parlament mandátumának idejét rögzítő 2011-es törvény értelmében előre hozott választásokat a 650 fős alsóház tagjai kétharmadának támogatásával lehet kiírni. Így a kisebbségbe került Konzervatív Párt az ellenzéki Munkáspárt támogatása nélkül nem képes egymaga kiírni az előrehozott választást.

Egy neve elhallgatását kérő munkáspárti tisztségviselő közölte: nem fogják támogatni a hétfői szavazáson Johnson indítványát előre hozott választások kiírására.

A Plaid Cymru walesi párt szerint sem valószínű egy október 31. előtti előre hozott választás, mert az ellenzéki pártok vagy leszavazzák Johnson erre vonatkozó indítványát a hétfői szavazáson vagy tartózkodni fognak. A Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni parlamenti vezetője, Ian Blackford közölte: nem kell sokat várni a választásokra, de nem mennek bele Johnson játékába. "Minden lehetőséget számba veszünk és megbeszélünk a többi párttal, hogy elkerülhessük a katasztrofális megállapodás nélküli uniós kiválást és

minél hamarább megszabadulhassunk ettől a zagyvatag (konzervatív) kormánytól"

- tette hozzá.

Az ellenzék következetesen kitart amellett, hogy nem hajlandó elfogadni az előre hozott választások kiírását mindaddig, míg a súlyos károkat okozó, megállapodás nélküli brexit lehetőségét ki nem lehet zárni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×