eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Kikosarazták a briteket, nem lesz új megegyezés

Nemet mondott a Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő távozását rögzítő brexit-megállapodás újratárgyalására az EU tanácsának soros elnökségét betöltő finn kormányfő Helsinkiben tartott sajtóértekezletén.

Antti Rinne hangoztatta,

nem tárgyalnak újra arról a megállapodásról, amelyet már korábban Nagy-Britannia és az Európai Unió megkötött.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a londoni parlament alsóházában azt mondta, hogy kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon. Azt is mondta, "teljesen egyértelmű", hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről.

A kormányfő komoly vereséget szenvedett szerda este azzal, hogy az alsóház 327-299 arányban megszavazta azt a javaslatot, amely elvben megakadályozza, hogy az ország október végén megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson többször is határozottan leszögezte, hogy erre nem hajlandó, és ezért a rendezetlen brexitet tiltó törvény elfogadása után előrehozott választásokat kezdeményezett. Ennek elfogadásához 434 voksra lett volna szükség, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.

A megállapodás nélküli brexit tilalmát előíró törvénytervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×