A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre.

Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának brexitpárti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. A felsőházban ugyanis száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Ez azért kérdőjelezte volna meg a törvény életbe léptetését, mert Johnson már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Csütörtökön azonban egyezség jött létre arról, hogy

a Lordok Háza nem alkalmazza ezt az időhúzó taktikát,

és pénteken kora este a felső kamara jóvá is hagyta a rendezetlen brexit tilalmáról szóló jogszabályt.

Ennek alapján II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép.

A jogszabály lényege az, hogy

ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és a hét elején kilátásba helyezte, hogy előre hozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli brexit tilalmáról szóló indítványt.

A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként. Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére.

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint ugyanis nem elfogadható az előre hozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről.

Az ellenzéki pártok pénteken hivatalosan is egyezségre is jutottak arról, hogy nem fogják támogatni az előre hozott választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.