eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: BBC

Boris Johnson: inkább feküdnék holtan egy árokban, mint hogy halasztás legyen

„Inkább belepusztulok, de akkor sem kérem az EU-t, hogy október utánra halassza a brexitet” – ezt mondta Boris Johnson brit miniszterelnök, miután a brit parlament alsóháza megszavazta, hogy a szigetország nem léphet ki szabályozatlan módon az Európai Unióból.

Boris Johnson továbbra sem fogadja el, hogy késleltessék a brexitet – bár a brit alsóház minapi döntése és a jövő héten életbe lépő törvény szerint ez lenne számára az egyik járható út, míg a másik az EU-val kialkudott, szabályozott kilépés október 31-ig.

Nyugat-Yorkshire megyei látogatásán, a helyi fiatal rendőrök gyűrűjében Johnson egy újságírói kérdésre azt mondta: „inkább holtan feküdne egy árokban, minthogy elhalasztaná az uniós kilépést”.

Ha a brit felsőházon is átmegy a kedden az alsóházban már elfogadott javaslat az alku nélküli brexit megtiltásáról, akkor az életbe lépő törvény szerint Johnsonnak október 31-ig vagy el kell fogadtatnia a parlamenttel az EU és London kilépési egyezményét vagy kérvényeznie kell az uniónál a brit kilépés további elhalasztását.

Utóbbira azért lenne szükség, hogy időt adjanak egy új megállapodás kidolgozásához. A brexitellenes brit politikai erők pedig azt remélik, hogy egy ilyen időszakban kierőszakolhatnak egy újabb népszavazást, amin esetleg leállítathatják a kilépést.

Bár az unió azt mondja, hogy tovább már nem akar alkudozni, Johnson idáig azt ismételgette, hogy vele meg fognak állapodni.

Bombasztikus megjegyzése ugyanazon a napon hangzott el, amikor öccse – Jo Johnson – aki szintén konzervatív képviselő és a kormány felsőoktatási államtitkára volt, közölte: lemond minden tisztségéről.

Ő – a bátyjával szemben – a brit uniós tagság fenntartására szavazott 2016-ban és nem tudja elfogadni az alku nélküli brexit lehetőségét.

A testvér megfogalmazása szerint az utóbbi időben „a családhoz való hűség és az ország érdeke között vergődtem. Ez egy feloldhatatlan ellentét”. A Bloomberg hírügynökség szerint ezzel hideg kést szúrt a bátyjába, mert azt üzente: nem bízik abban, hogy miniszterelnökként az ország érdekeit tartja szem előtt.

A Johnson családon belüli politikai széthúzás közismert Nagy-Britanniában.

A miniszterelnök apja konzervatív európai parlamenti képviselő és az Európai Bizottság alkalmazottja volt, nővére pedig a brexit miatt átlépett a Liberális Demokratákhoz, majd a brexitellenes Change UK – Változás, Egyesült Királyság formáció tagja lett és a párt vezető jelöltje volt az idei európai parlamenti választásokon.

Jo Johnson korábban a Financial Times gazdasági lapnál dolgozott és politikát feladva gyorsan elhelyezkedhet újságíróként, kommentátorként vagy a felsőoktatás szakértőjeként.

Közben a brit politikai pártokon belül vita folyik az előrehozott választásokról. Bár a parlament elutasította az október végi brexithatáridő előtti választást, ellenzéki pártvezetők nem zárták ki a novemberi vagy decemberi választás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×