eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson volt külügyminiszter távozik otthonából a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltjeinek ötödik fordulója utáni napon Londonban 2019. június 21-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Boris Johnson és Jeremy Hunt maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit: minél később lesz előrehozott választás, annál nagyobbat bukik Johnson

Ha valóban újra tolódik a brit kilépés, előrehozott választás jöhet Nagy-Britanniában - mondta Magyarics Tamás, az ELTE tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Boris Johnson belépése megerősítette az elkötelezett konzervatív szavazókat, így lehetséges, hogy többen állnak mellette, mint elődje, Theresa May mellett - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

"Lehet-e akár egy ilyen torzított vagy torzító választási rendszerben kizárólag a törzsszavazókra támaszkodva választást nyerni? Valószínű, hogy nem, kellenek ingadozók, középen levők, mérsékeltek, akik hol ide, hol oda szavaznak. Az ő esetükben Boris Johnson talán egy kicsit túlságosan radikális, sarkos."

Magyarics Tamás szerint akár 30-40 százalékkal is aboszolút többséget lehet szerezni a brit parlamentben.

"Érdekes lesz, hogy október közepére mindkét nagy pártnak meglesz az őszi nagy kongresszusa. Hogy ott mi fog történni, az előrevetít sok mindent. De az

akkor is kérdés marad, hogy ha választásokat írnak ki, az emberek hogyan fognak szavazni; egyrészt befolyásolhatják őket a pártprogramok, másrészt az, hogy milyen pozíciói lesznek Nagy-Britanniának."

Miután a Lordok Háza múlt pénteken megszavazta a rendezetlen brexit megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot, s azt a királynő hétfőn aláírta, így azonnal törvényi erőre emelkedett.

"Nagyon nehéz választás elé kerül Boris Johnson, mivel azt mondta, ha törik, ha szakad, október 31-én Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Így viszont

a legfontosabb ígéretét nem tudja teljesíteni, az ő pályafutása kerül nagyon komoly veszélybe."

Ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy újabb brexitmegállapodáshoz, Boris Johnsonnak korábbi ígérete ellenére kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Mint elmondta, a legújabb közvélemény-kutatások 10 százalékpontos konzervatív előnyt mutatnak; ha viszont novemberben lennének az előre hozott választások, akkor a Munkáspárt és a konzervatívok 28-28 százalékon lehetnének, vagyis a Konzervatív Párt elveszítené az előnyét, azt a 10 százalékot pedig megkapná a Nigel Farage által alapított Brexit Párt. Ha munkáspárti kormány alakulna, az Magyarics Tamás szerint jobb lenne az Európai Uniónak, hiszen "akkor puhább tárgyalások következnének", egy kemény brexittel ugyanis az EU is sokat vesztene. Ha viszont Boris Johnson mondana le, akkor nem előrehozott választás jönne, hanem egy több hónapos huzavona.

"Bár

az EU-ban is kicsit idegesek a különböző időpont-kitolásoktól,

ott is szeretnék már lezárni ezt az egész, végeláthatatlan folyamatot" - tette hozzá, elmondva még, hogy a brexit elhalasztása esetén a Munkáspárt is belemenne új választások kiírásába.

Alább megtekintheti, meghallgathatja az Aréna teljes felvételét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×