Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.08
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Boris Johnson volt külügyminiszter távozik otthonából a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltjeinek ötödik fordulója utáni napon Londonban 2019. június 21-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Boris Johnson és Jeremy Hunt maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit: minél később lesz előrehozott választás, annál nagyobbat bukik Johnson

Ha valóban újra tolódik a brit kilépés, előrehozott választás jöhet Nagy-Britanniában - mondta Magyarics Tamás, az ELTE tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Boris Johnson belépése megerősítette az elkötelezett konzervatív szavazókat, így lehetséges, hogy többen állnak mellette, mint elődje, Theresa May mellett - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

"Lehet-e akár egy ilyen torzított vagy torzító választási rendszerben kizárólag a törzsszavazókra támaszkodva választást nyerni? Valószínű, hogy nem, kellenek ingadozók, középen levők, mérsékeltek, akik hol ide, hol oda szavaznak. Az ő esetükben Boris Johnson talán egy kicsit túlságosan radikális, sarkos."

Magyarics Tamás szerint akár 30-40 százalékkal is aboszolút többséget lehet szerezni a brit parlamentben.

"Érdekes lesz, hogy október közepére mindkét nagy pártnak meglesz az őszi nagy kongresszusa. Hogy ott mi fog történni, az előrevetít sok mindent. De az

akkor is kérdés marad, hogy ha választásokat írnak ki, az emberek hogyan fognak szavazni; egyrészt befolyásolhatják őket a pártprogramok, másrészt az, hogy milyen pozíciói lesznek Nagy-Britanniának."

Miután a Lordok Háza múlt pénteken megszavazta a rendezetlen brexit megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot, s azt a királynő hétfőn aláírta, így azonnal törvényi erőre emelkedett.

"Nagyon nehéz választás elé kerül Boris Johnson, mivel azt mondta, ha törik, ha szakad, október 31-én Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Így viszont

a legfontosabb ígéretét nem tudja teljesíteni, az ő pályafutása kerül nagyon komoly veszélybe."

Ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy újabb brexitmegállapodáshoz, Boris Johnsonnak korábbi ígérete ellenére kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Mint elmondta, a legújabb közvélemény-kutatások 10 százalékpontos konzervatív előnyt mutatnak; ha viszont novemberben lennének az előre hozott választások, akkor a Munkáspárt és a konzervatívok 28-28 százalékon lehetnének, vagyis a Konzervatív Párt elveszítené az előnyét, azt a 10 százalékot pedig megkapná a Nigel Farage által alapított Brexit Párt. Ha munkáspárti kormány alakulna, az Magyarics Tamás szerint jobb lenne az Európai Uniónak, hiszen "akkor puhább tárgyalások következnének", egy kemény brexittel ugyanis az EU is sokat vesztene. Ha viszont Boris Johnson mondana le, akkor nem előrehozott választás jönne, hanem egy több hónapos huzavona.

"Bár

az EU-ban is kicsit idegesek a különböző időpont-kitolásoktól,

ott is szeretnék már lezárni ezt az egész, végeláthatatlan folyamatot" - tette hozzá, elmondva még, hogy a brexit elhalasztása esetén a Munkáspárt is belemenne új választások kiírásába.

Alább megtekintheti, meghallgathatja az Aréna teljes felvételét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×