A Fidesz mindaddig nem vesz részt az Európai Néppárt munkájában, amíg el nem készült az EPP által kijelölt három fős vizsgálóbizottság jelentése.
A Néppárt közgyűlése 190 igen, 3 nem szavazattal megszavazta a javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy vizsgálatot indítanak a Fidesszel szemben, és a vizsgálat idejére a Fidesz önként felfüggeszti a tagsággal járó jogait a pártszövetségben. A Fidesz és az Európai Néppárt elnöksége közösen nyújtotta be a javaslatot a maratoni ülés végén (amelynek a részletei itt olvashatók).
Háromtagú bizottság alakul,
amelynek tagja Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács volt elnöke és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, és ez értékeli majd a Fidesz ügyeit, és a jelentése alapján dönt majd a Néppárt a magyar kormánypárt tagságáról.
A szavazás után először Manfred Weber tartott sajtótájékoztatót tartott. Az Európai Néppárt frakcióvezetője kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Fidesz is támogatta a döntést,
és hozzátette, a felfüggesztés részeként a Fidesz nem vehet részt a pártcsalád ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat a pozíciókra.
Weber azt mondta, nem volt egyszerű a döntés, de szerinte egyértelmű volt. Közölte azt is, hogy újra fel kell építeni a bizalmat az EPP és a Fidesz között, és jelezte,
a párt kizárása nem került le a napirendről,
a végső döntést majd a most megszavazott háromtagú bölcsek tanácsának a jelentése alapján hozza meg a Néppárt.
a Fidesz is kijelölt egy három tagú bizottságot, amely a Néppárt „bölcseivel" tárgyal.
Hangsúlyozta: a Fidesz az erős nemzetek Európáját akarja, ezen nem hajlandó változtatni, ugyanígy a migráció kérdésében sem képes kompromisszumot elképzelni, és a keresztény Európát tartja az egyetlen járható útnak.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy
a szerdai vita a Néppárt jövőjéről szólt.
Úgy értékelte, hogy jó döntés született, mert a párt megőrizte az egységet, de semmilyen utat nem zártak le, a választások után szabadon dönthetnek a jövőről.
Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
Feledy Botond menesztése nehéz döntés volt, mert a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója mindenki által elismerten jó szakember, ugyanakkor gyorsan meghozták a döntést – közölte a miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden reggel.
Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
The midterms will shape Congress for the last years of his presidency, writes Sarah Smith, but they are also a test of what politics may look like without him.
7 °C
