eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor: menjenek el szavazni és mutassuk meg Brüsszelnek május 26-án

Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

"Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle "ilyen civil szervezetek" irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában" - jelentette ki Orbán Viktor.

"Mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó" - mondta a miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kifejtette: Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták - folytatta -, hogy "a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken", ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be - tette hozzá.

"Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát" - mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár szerint nem lehet, hogy egyes tagállamok nem fogadnak be migránsokat, a kormányfő úgy reagált: a bevándorláspárti országok és azok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy Közép-Európát is átalakítják. Szerinte azonban az erkölcsi előny Közép-Európánál van, mert a Nyugattal szemben a közép-európaiak nem akarják ráerőltetni a nyugatiakra a saját életükről szóló elképzelésüket.

"Rázhatja az öklét akárki (...),

Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk", vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben - hangsúlyozta.

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él, elveszítette a kapcsolatát a valósággal, azonban "nekünk itt két lábbal kell állnunk a földön, a nemzeti érdekekből kell kiindulni". A brüsszeli bürokraták "nem mondhatják meg nekünk, hogy mit csináljunk, mi mondjuk meg nekik, hogy mit kell tenniük" - fogalmazott.

A Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága ügyében a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: "időt nyertünk", és onnan nézve, hogy 13 párt kezdeményezte a Fidesz eltávolítását az EPP-ből, a végkifejlet elfogadható. "Majd az európai választások után eldöntjük a Fideszben, mi jó Magyarországnak, a néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyünk" - mondta. Hozzátette: a szóban forgó 13 párt kivétel nélkül bevándorláspárti, a migrációt nem megállítani, hanem törvényesíteni akarják.

Megismételte: a Fideszt nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni,

a Fidesz negyedik kormányzati ciklusát tölti, és az elmúlt három EP-választáson a legsikeresebb európai párt volt. Így, ha a vita odáig jutott volna, hogy nem találnak megoldást, akkor a Fidesz kilépett volna, ezért is volt ott a néppárti vita alatt a kezében a hivatalos kilépési nyilatkozat - fejtette ki.

A Fideszt támadók egy bevándorláspárti platformhoz tartoznak, amely pártokon keresztülhúzódó, "belóg a lába az EPP-be is" - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ennek az a következménye, hogy az egész EPP folyamatosan balra tolódik.

Jelezte: a bevándorláspárti szárny nem csinál titkot abból, hogy egy bevándorláspárti nagykoalíciót akar az EP-választás után. Sőt, a színfalak mögött ez a csoport "lényegében lepacsizta a dolgot", és a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal egy bevándorláspárti nagykoalíciót akarnak. Azt is tudják, hogy a Fidesz sosem támogatna egy ilyet - mondta, hozzáfűzve: idehaza sem kötnek semmilyen koalíciót a volt miniszterelnök pártjával, a DK-val, és nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni az európai színtéren sem.

A kormányfő szerint az EPP már nem az az erős párt, mint ami Helmut Kohl idején volt, hanem "szerencsétlen sorsúvá vált", elveszítette a szuverenitását, és baloldalról diktálnak neki,

sőt együttműködni akar a baloldallal, amiből az fakad, hogy eltűri a kettős mércét, különösen ha közép-európai országokkal szemben alkalmazzák. Az EPP-nek vissza kell nyernie a szuverenitását, nem lehet egy ilyen "félbaloldali, sodródó párt" - mondta, hozzátéve: amikor az EP-választás után a Fidesz dönt arról, hogy a néppártban folytatja-e, akkor az egyik döntő szempont éppen az lesz, hogy folytatódik-e a kettős mérce alkalmazása, bevándorlásellenes lesz-e az EPP, kiáll-e a keresztény értékek védelme mellett, vagy tolódik továbbra is balra. Utóbbi esetben a Fidesznek valami új dolgot kell csinálnia - jelentette ki.

Közölte: "semmilyen pártfegyelem érdekében nem adom fel azokat a fontos dolgokat, amelyeket a magyar emberek eldöntöttek", így a keresztény kultúra védelmét és a migráció megállítását.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy egyébként a fontos dolgok nem a pártmegbeszéléseken, hanem a miniszterelnökök tanácsában dőlnek el, ezért "az érdekérvényesítő befolyásunkra ennek nincs semmilyen hatása".

Azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint a "törzsi logika" érvényesült a Fidesz-tagság ügyében az EPP-ben, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök egy másik pártszövetséghez tartozik, ezért felvetődik a kérdés, hogy "aztán már Önnek mi köze van ehhez", inkább "söprögessen a saját portája előtt".

A kormányfő arra is kitért a rádióinterjúban, hogy elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai tartományi választásokon, amiről azt mondta: az európai szocialisták csúcsjelöltjének, a "Timmermans nevű, buborékban élő embernek" a pártja "akkorát bukott, mint az ólajtó", elveszítette az emberek bizalmát.

Eközben azonban Frans Timmermans Budapestre és más európai fővárosokba jár, hogy "kioktasson bennünket demokráciából, miközben otthon az emberek éppen útilaput kötöttek a pártja talpára" - mondta.

Orbán Viktor szerint, ha az EU folytatja azt, hogy "politikai elfekvőnek használja" a fontos uniós döntési pozíciókat, és a saját hazájában megbukott embereket küldenek Brüsszelbe, azzal nem növelik az emberek bizalmát

az EU iránt, hanem radikálisan csökkentik. "Ilyen Timmermans-típusú embereknek, akiket otthon elzavarnak a választópolgáraik, azoknak nem szabad pozíciót adni Brüsszelben, mert ezzel az egész EU-s együttműködést gyengítjük le" - fogalmazott.

Az EP-választásig hátralévő két hónapról Orbán Viktor azt mondta:

"kicsit dühösek ránk Brüsszelben"

az uniós migrációs tervekről szóló kormányzati tájékoztató kampány miatt, mert "lelepleztük, mire készül Brüsszel". De muszáj emlékeztetni az embereket arra, hogy néhány hete például az EP-ben, a magyar baloldali képviselők szavazatával is, elfogadták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban emeljék háromszorosára a migrációs alap büdzséjét - fejtette ki.

Ezért a feladat most az - közölte a miniszterelnök -, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket, mire készül Brüsszel, "nem szabad meghátrálni, megijedni".

Orbán Viktor azt várja, hogy az EP-választás után "egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők".

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×