eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen újságírók várják Orbán Viktor miniszterelnököt (k) Brüsszelben, az Európai Parlament épületében, az Európai Néppárt tanácskozása előtt 2019. március 20-án. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár (b).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

"Tűzfalat állított fel a Fidesz" - elemzők a néppárti döntésről

Az ideiglenes néppárti kompromisszummal mind Manfred Weber, mind Orbán Viktor nyert - mondta az InfoRádiónak a Nézőpont csoport vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a döntésből Orbán Viktor jobban jöhet ki.

Egy ideiglenes kompromisszumról van szó, amellyel Orbán Viktor és Manfred Weber is nyert – mondta a Nézőpont Csoport vezérigazgatója a szerdai, európai néppárti döntésről, vagyis arról, hogy a Fidesz mindaddig nem vesz részt a pártcsalád munkájában, amíg el nem készült a háromfős vizsgálóbizottság jelentése.

„Weber azért nyert, mert fel tudja mutatni, hogy egységes maradt a Néppárt, és a karrierterveit nem kell elfelejtenie. Ha az egység megszűnt volna, csökkent volna az esélye annak, hogy az Európai Bizottság elnöke lehet” - fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.

Kiemelte: a német politikus azt hirdeti, hogy hidakat épít, de egy kudarc, egy kizárás a hídrombolás szimbóluma lehetett volna.

„Orbán Viktor is nyert, mert kora délután is rosszabbnak tűntek az esélyei, mint ami végül kialakult. Szuverén döntést hozott, ami a következő hónapokra vonatkozó politikai szuverenitását sem korlátozza.

Ő tudja eldönteni május után, hogy a Néppárt tagja marad-e”

- hangsúlyozta a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

Mráz Ágoston Sámuel szerint mindössze három-négy hétről van szó, ameddig a frakció munkájában nem vesz részt a Fidesz.

„A választási matematikai függvényében döntik el a felek, hogyan tovább.

Mindenki megvárja, hogy milyen koalíciók köthetők az EP-ben, és ennek függvényében dől el, hogy a Néppárt liberális szárnyának szüksége van-e a konzervatív szárnyra. Egyáltalán ez a modell fenn tud-e maradni, amit a Néppárt takar, hogy legyen egy legnagyobb pártja az EU-nak, ami széles koalíciót köt az ideológiákon túlmutatóan” - fejtette ki.

Mráz Ágoston Sámuel azt is mondta, tűzfalat állított fel a Fidesz azzal, hogy a CDU-val és a CSU-val mindenképpen együttműködésre törekszik, és ha május 26. után egy új mozgalom jön létre, akkor az ezekkel a pártokkal együttműködő lenne. Ennek a megvalósítására sok modell létezik, de most minden fél elhalasztotta a döntést az EP-választás utánra – tette hozzá.

Időnyerés

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint olyan kompromisszumos megoldás született, amelyből a magyar kormányfő húzhatja a több hasznot. A legrosszabbat, a kizárást sikerült elkerülnie, a továbbiak pedig attól függnek, hogyan alakulnak az EP-választási eredmények és erőviszonyok – tette hozzá Nagy Attila Tibor.

„A Fidesz és a vele szemben állók is az időnyerésben állapodtak meg, abban, hogy nem viszik törésre a dolgot, és a választási eredmények tudatában határoznak a folytatásról” - emelte ki. Hozzátette: a választás után derül ki, hogy Webernek mennyire van szüksége a szocialisták és a zöldek szavazataira, valamint az is, hogy Orbán Viktor szükségesnek tartja-e még, hogy bent maradjon a Néppártban, vagy összefogjon a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS) és Matteo Salvini vezette Ligával.

Az elemző szerint Orbán Viktor rámutathatott, hogy

ha a Fidesz távozik, akkor más pártok is követhetik,

és a választások után a Néppárt mandátumainak száma annyira csökken, hogy csak a második erő lesz az EP-ben. Elképzelhető, hogy ezt is mérlegelték a főbb politikai erők, és elálltak attól, hogy a Fideszt kizárják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×