eur:
414.02
usd:
396.64
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Pedro Sánchez spanyol kormányfő sajtótájékoztatót tart a kabinet rendkívüli ülése után a madridi a kormányfői rezidencián, a Moncloa-palotában 2019. február 15-én. Sánchez bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat írat ki április 28-ra, és feloszlatja a parlamentet. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget. A spanyol parlament február 13-án leszavazta a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa az országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Chema Moya

Az "olasz modell" alapján törhet előre a spanyol szélsőjobb

Kaotikus állapotokat eredményezhetnek az előre hozott áprilisi választások a spanyol parlamentben - mondta az InfoRádiónak Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldal feltűnésével jelentősen átrendeződik a politika Spanyolországban, ami hatással lesz az EP-választásokra is.

A kormány és a parlament feloszlatása után előre hozott választások következnek Spanyolországban.

Mint Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az InfoRádiónak a történések rendkívüliségét magyarázva elmondta, már a most feloszló szocialista kormány megalakulása sem választás útján történt, egy bizalmatlansági indítvánnyal távolították el a korábbi jobboldali kormányt.

"A szocialista kormány már eleve úgy született, hogy nemcsak szavazás nem állt mögötte, de többség sem.

A kormánynak folyamatosan szüksége volt kisebb pártok támogatására, többek között a katalánokéra is. Ugye tudjuk, hogy Spanyolországban a katalán helyzet adja a legbonyolultabb faktort; azon múlott eddig a szocialista kormány döntésképessége, hogy ezek a katalán pártok melléállnak-e. Most bukott el az eredeti terv, nem sikerült megszavazni a költségvetést, a szocialisták egyedül maradtak" - vázolta Lénárt András.

Közben

a színfalak mögött már zajlanak a tárgyalások a jobboldalon, nem is kettő, hanem három jobboldali párt között.

"Van a régi néppárt, ami régen hatalmon volt, ezen kívül az Állampolgárok, egy jobb-közép, liberális kezdeményezés, ellenben van egy szélsőjobboldali párt, amitől elég sokan félnek, mert a régi Franco-diktatúra retorikáját is használja valamennyire" - mutatott rá az adjunktus.

Szerinte viszont még így is kétesélyes a dolog, mert

ha a három jobboldali párt összefog, akkor együttesen talán megszerezhetik a többséget, de nem az abszolút többséget.

Elöljáróban azért jelezte, Andalúziában voltak tartományi választások, és a hagyományosan baloldali területen a három jobboldali erő összefogásával kormányt tudtak alakítani Andalúziában.

Az európai parlamenti választásokra nézve az látszik, hogy

Brüsszelben most az "olasz modell" átterjedésétől félnek,

"mindenki harcol mindenkivel, és megjelentek a szélsőséges populista erők egy újabb országban".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×