Infostart.hu
eur:
387.68
usd:
330.63
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

Döntöttek Franco exhumálásáról

A madridi kormány elrendelte az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco (1892-1975) exhumálását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából.

A határozat értelmében Franco-tábornok hozzátartozóinak 15 napja van arra, hogy kiválasszák az új sírhelyet. Amennyiben nem döntenek, a kormány határoz az újratemetés helyéről is - ismertette a részleteket Dolores Delgado igazságügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón.

"Az Almudena katedrálisban nem lehet"

- jelentette ki a tárcavezető, ugyanis a család korábban a Madrid belvárosában, a királyi palota mellett található, impozáns székesegyházat nevezte meg, amellett, hogy kezdettől fogva tiltakozik az exhumálás ellen.

A spanyol kormány azonban szeretné elkerülni, hogy a katedrális zarándokhellyé váljon a francoizmus dicsőítői és az európai fasiszták számára.

A szocialista kabinet még tavaly júniusban, nem sokkal hatalomra kerülését követően jelentette be, hogy exhumáltatni kívánja a diktátor földi maradványait, lehetőleg még 2018-ban. Az erről szóló kormányzati előterjesztést a spanyol parlament szeptember közepén szavazta meg.

Dolores Delgado elismerte: a tervezettnél jóval tovább tartott és "nehéz volt" az adminisztratív folyamat, de véleménye szerint már minden törvényes garancia rendelkezésre áll az exhumálás végrehajtásához.

A kulturális örökségvédelmi hivatal elkészítette az exhumálás tervét, amely néhány órányi munkát jelentene, és mintegy 3800 euróba (1,2 millió forint) kerülne.

A Franco-családot képviselő ügyvéd már jelezte: a spanyol legfelsőbb bírósághoz fordulnak, hogy megakadályozzák az exhumálást.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.

Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.

A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.

Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.

A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének, azonban ennek eddig kevés kézzelfogható eredménye volt. Ugyanis sem a polgárháború, sem a Franco-diktatúra megítélése nem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar.

A diktátor exhumálásának kérdése felélesztette a közéleti vitát arról, hogy vajon ez a lépés valóban a megbékélést szolgálja-e, vagy csupán a sebeket tépi fel.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×