Egy gyárépület üzemi területén tartotta meg a mindent eldöntő parlamenti szavazás előtti utolsó nyilvános beszédét Theresa May brit miniszterelnök hétfőn. Leszögezte: ha a keddi voksoláson az alsóházi képviselők nem szavazzák meg a kormány Brexit-tervezetét, az Egyesült Királyság valószínűleg nem fog kilépni az Európai Unióból.
„Bár a megállapodás nélküli brexit jelentette fenyegetés továbbra is jelentős, az elmúlt napok eseményei alapján úgy gondolom: még ennél is valószínűbb forgatókönyvet jelent a parlament megbénulása, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a brexit meg sem fog valósulni” - mondta Theresa May.
Üdvözölte az Európai Bizottság, valamint az Európai Tanács hétfői levelét, amelyben biztosították a londoni adminisztrációt: elfogadják az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást. A kormányfő ismét arra kérte képviselőtársait: fogadják el a brexittervezetet, hogy elkerüljék a beláthatatlan gazdasági károkkal fenyegető, kaotikus helyzetet.
Elemzők szerint azonban a képviselők többsége, köztük számos kormánypárti politikus a keddi voksoláson elutasítja a tervezetet.
Dominic Grieve konzervatív képviselő hétfőn arra kérte Theresa May kormányfőt: ha ez így lesz, írjon ki újabb népszavazást.
Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádiónak azt mondta: a voksolás után, ha nem szavazzák meg a tervezetet, elszabadulhatnak az indulatok a brit parlamentben.
„Megint elindul egy egészen elképesztő felszín alatti politikai háború,
hiszen a munkáspárti vezető általános választást akar és bizalmatlansági indítványt a kormányzattal szemben. Eközben vannak képviselők, akik gyakorlatilag egy 150 éves parlamenti precedens visszaállításával szeretnék a kormányzattól elvenni a törvényalkotási kezdeményezési jogot, és az egész brexitet parlamenti bizottság tárgyalására bízni és őket küldeni Brüsszelbe. Tehát nagyon-nagyon sok lehetőség jelent meg hirtelen, hogy mi történik akkor, ha nem szavazzák meg ezt a megállapodástervezetet” - mondta az elemző.
A brit parlament várhatóan kedden késő este szavaz a brexitmegállapodásról.
Hiába írtak megnyugtatónak szánt levelet
A brexit feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodásra és a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit körvonalazó, 26 oldalas, egyelőre jogilag nem kötelező erejű politikai nyilatkozatra több mint ötszáz tárgyalási nap után, a november végi soron kívüli EU-csúcson került aláírás.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May konzervatív párti miniszterelnök alig 24 órával korábban januárra halasztotta a voksolást, mivel
az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexitegyezmény elfogadtatása.
A brexitfolyamat angol tárgyalási munkanyelvében backstop néven meghonosodott mechanizmus arról intézkedik, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.
Ezt abban az esetben alkalmaznák, ha a brexit március végi időpontja után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre olyan átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről, amely önmagában feleslegessé tenné a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés felújítását az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán.
Ez a határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.
E határ szabad átjárhatóságának fenntartása sarkalatos jelentőségű, tekintettel arra, hogy a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg a fizikai ellenőrzés.
Az újbóli határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmust azonban súlyos bírálatok érik elsősorban a keményvonalas tory brexittábor részéről. E frakciócsoport egyik fő ellenérve az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a backstop-rendszer érvényben tarthatóságának maximális időtartamára, és így az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.
Ugyanezekkel az érvekkel utasítja el mereven a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP).
A DUP álláspontja azért sarkalatos jelentőségű, mert a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt jelenleg csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.
Theresa May hétfőn levelet váltott Donald Tuskkal, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. May a levélben hangsúlyozta: egyetlen brit kormány sem lenne hajlandó az észak-írországi megbékélési folyamat vívmányainak kockáztatására a fizikai határellenőrzés újbóli meghonosításával az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
Tusk és Juncker a brit kormányfőnek írt levélben leszögezte: az EU álláspontja szerint az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást csak a legvégső esetben lehetne alkalmazni, és ha egyáltalán szükség lenne rá, csak addig lehetne hatályban, ameddig feltétlenül szükséges.
A megállapodásról folyó alsóházi vitasorozat hétfő esti vitáján azonban a hozzászólásokból arra lehetett következtetni, hogy a két uniós vezető levele sem enyhítette a tory brexittábor és a DUP kérlelhetetlen ellenállását.