Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Izrael járhat rosszabbul az ENSZ-megállapodás felrúgásával

Benjamin Netanjahu előbb aláírt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával egy megállapodást az Izraelben található 16 ezer menekült Európába szállításáról, majd felfüggesztette a megállapodást. Az érintett európai országok tagadják, hogy részt vennének az akcióban.

Már a megállapodás ténye és a tartalma is vitákat váltott ki korábban. A megállapodás felfüggesztésének pedig Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint tisztán belpolitikai okai vannak. "A migráció és a menedékkérők kérdése Izraelben is belpolitikai téma, és Netanjahu erős támadásokat kezdett kapni jobboldali és szélsőjobboldali politikusoktól. A felfüggesztés bejelentése tehát tisztán politikai kommunikációs intézkedés volt."

Olaszország és Németország is tagadta, hogy ilyen ígéretet tettek

Nem világos, hogy pontosan mi volt a megállapodás tartalma, és hogy mik voltak a megállapodás reális elemei - hangsúlyozta Lattmann Tamás.

"Általában nem nyilvános, hogy az egyes tagállamok milyen tárgyalásokat folytatnak a Menekültügyi Főbiztossággal. Ha az illető államok azt mondják, hogy ők semmilyen ilyen ígéretet nem tettek, akkor feltételezhető, hogy ez igaz. Mindemellett én nem láttam, hogy a főbiztosság arról beszélt volna, hogy az érintett államok ilyesmit ígértek volna. Ez is azt erősíti tehát, hogy

mindez egy belpolitikai használatra szánt kommunikációs termék"

- mondta a szakértő.

Hozzátette: amennyiben igazak a megállapodásról kiszivárgott információk, akkor tudni kell, hogy az inkább Izrael számára - lett volna - előnyös. Ha ugyanis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága segít Izraelnek a migrációs probléma kezelésében például azzal, hogy közvetítését ajánlja más államok segítségének megszerzéséért, és ezt a "dealt" Izrael felrúgja, akkor egy számára hátrányos megoldást választ - hangsúlyozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×