Címke: menekültek (466 cikk)

A legfrissebb hivatalos kimutatás szerint a múlt évben rekordot döntött a német tartózkodás helyett mégis elsősorban az otthont választók száma. Ebből a szempontból Szíria viszi a prímet.

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett.

Az elmúlt években túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika szigorítását tűzte zászlajára a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány. A szigorítás fő szószólói a keresztény pártok, a CDU és a CSU voltak, míg a koalíciós partner szociáldemokraták inkább fékezni igyekeztek mindezt. Úgy hírlik, a hatóságok most egy újonnan létrehozott kitoloncolási mechanizmust alkalmaznak.

A menekültpolitika meghirdetett szigorításának jegyében Alexander Dobrindt azokat az afgánokat is távol tartaná, akiknek befogadására Németország korábban kötelezettséget vállalt.

A menekültpolitika szigorítását hirdette meg májusi hivatalba lépésekor a német kormány. Ez egyaránt vonatkozik a befogadásokra, illetve a kitoloncolásokra is, különös tekintettel az afganisztáni és a szíriai menekültekre.

Miközben Ukrajna frontvonalain nap mint nap dörögnek a fegyverek, az ország nyugati részén egy csendesebb, de talán végzetesebb válság bontakozik ki: a népesség lassú elfogyása. Elhagyott szülészeti osztályok, bezárt iskolák, üres falvak miatt felmerül a kérdés: ha egyszer véget ér a háború, ki lesz, aki újjáépíti az országot?

Az elmúlt egy évben gyökeres külpolitikai irányváltás következett be, melynek értelmében az eddig a keleti blokkhoz tartozó Szíria tulajdonképpen a nyugati blokk részévé vált – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője ugyanakkor arra is kitért, hogy az olcsó orosz gabona és a technológiai függés miatt a Moszkvával való jó kapcsolat is fontos marad az új szíriai vezetés számára. Arról is beszélt, hogy az Aszad-rezsim leváltása után várható-e nagy hazatérési hullám a szíriai menekültek körében.

Hogyan is áll most az illegális bevándorlók elosztását szabályozó paktum az Európai Unióban, mire számíthatnak egyes tagállamok, illetve mi történik akkor, ha egy ország kerek-perec visszautasítja az egészet? – minderről beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense az InfoRádióban.

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

A konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció már előzetes döntést is hozott egy szigorításról, amely elvenné az ukrán menedékkérők egyik fontos németországi juttatását. Az ukrán elnöknek küldött rendkívüli üzenet mögött többféle lakossági nyomás is áll.

Csehországban újra emelkedik az ukrajnai menekültek száma. Vít Rakusan belügyminiszter szerint Brüsszel most hivatalosan is elismerte az országot, mint olyan tagállamot, amely jelentős migrációs helyzettel néz szembe. Ennek alapján Csehország mentesülhet az uniós szolidaritási hozzájárulás egy része alól, amelyet eredetileg a déli országok migrációs terheinek enyhítésére hoztak létre.

Miközben csaknem 1 millió szíriai menekült él Németországban, mind a CDU-ban, mind a kisebbik keresztény pártban, a CSU-ban szinte példátlan vihart kavart a kereszténydemokrata külügyminiszter a szíriai menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatával. Johann Wadephul szerint a polgárháború sújtotta közel-keleti országban olyan viszonyok uralkodnak, hogy aligha lehet szó a Németországban tartózkodó szíriai menekültek hazaküldéséről.

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

A márciusban hivatalba lépett, Christian Stocker néppárti kancellár vezette koalíciós kormány a menekültpolitika jelentős szigorítását hirdette meg. Ennek része a kitoloncolások végrehajtása is, amit most egy afganisztáni példával támasztott alá.

Augusztus óta a tízszeresére nőtt a Németországban letelepedni akaró fiatal ukrán férfiak száma.

Ismét a menekültpolitikáról tárgyal a német parlament. Az egyik fő napirendi pont a menekültek honosításának szigorítása.

Nem először állt elő sajátos javaslattal a német menekültpolitika szigorításának Friedrich Merz kancellár melletti másik fő képviselője, Alexander Dobrindt belügyminiszter. Az időzítés nem véletlen, szombaton ugyanis Münchenben több európai kollégája részvételével szűkebb körű találkozót tartanak.

Az Európai Uniót Tanácsa ajánlást fogadott el kedden, amely szerint a tagországoknak az ideiglenes védelemi jogállás kibocsátásáról fokozatosan át kell állniuk nemzeti tartózkodási engedély biztosítására a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnaiak számára és elő kell készíteniük a hazájukba visszatérni szándékozók támogatását, amennyiben a körülmények lehetővé teszik.

A kisebbik keresztény kormánypárt, a CSU elnöke szerint egyelőre nincs sok esély a békére az Oroszország által ostromlott országban. Markus Söder szerint német katonák bevetéséről nem lehet szó, viszont megfontolandó a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekültek hazaküldése, elvégre saját országuk biztonságáról van szó.

A német belügyminisztérium a dpa hírügynökségnek vasárnap beszámolt arról, hogy a hosszú ideig hatalmon lévő Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása óta Németországból Szíriába visszatérő menekültek száma lassan emelkedik, bár továbbra is viszonylag alacsony.